Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Kovács Éva: Gizella királyné keresztjének feliratai és ikonográfiája

Részlet Gizella magyar királyné és anyja, Burgundi Gizella alakjával Die Gestalten der ungarischen Königin Gisela und ihrer Mutter, Gisela von Burgund rálynénak nevezteti magát, és koronával ábrázoltatja, ellentétben apácafátylas anyjával. Gizellának azért kellett távoznia Magyarországról (1046), mert támogatottja, Péter király nem biztosította özvegyi javadalmait; István halála után így bizonyára kevesebb esélye volt ilyen költséges adományra. A kereszt készítésének ideje tehát az 1006-1038-as időhatárok közé esik, hozzátéve azt, hogy a mű stílusa, jellegzetességei, művészeti kapcsolatai alapján reálisabb a felső időponthoz közelebbi periódussal számolni. A kereszt stílusának számos momentuma valóban regensburgi szálakat sejtet, de ugyanakkor - lévén szó a magyar királyné megrendeléséről - történetileg kikerülhetetlen annak a lehetősége, hogy mégis itt készült, István Magyarországán. A székesfehérvári miseruhával kapcsolatban már szó volt arról, hogy István király reprezentációja nem képzelhető el megfelelő művességi kapacitás nélkül: ebbe az ötvösök is beleértendők. Gizella királyné keresztje, a felváltva különböző központoknak attribuait tárgyakhoz fűződő motívumegyezések mellett is, társtalanul áll a 11. század eleji ötvösemlékek sorában. Eléggé társtalanul ahhoz, hogy egy önálló műhely alkotásának tekintsük, speciális változatnak az Ottó-kori művesség világából. 27