Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)
Kovács Éva: Gizella királyné keresztjének feliratai és ikonográfiája
A 10-11. századi és különösen az Ottókról elnevezett iskolák művészetének egyik alapkérdése a Karoling és a bizánci hagyomány asszimilálásának kérdése. Gizella királyné keresztjével kapcsolatban minden szakértő hangsúlyozta Bizánc hatását, melyre valóban a mú minden részletével kapcsolatban lehet hivatkozni, kivéve azt a lehetőséget, hogy az egész egyetlen előkép utánzata lehetne. Ebben a vonatkozásban főleg a két, azonos típusú és eltérő technikájú Krisztus-testről van szó, melyek a 6-7. században kialakult bizánci Krisztusok stilizált anatómiáját visszhangozzák, a mellek pèlerin motívumát, a karok tartását, de ismétlik a bizánci előképet az elöl csomóra kötött, öves ágyékkötő-ruhával is. Egy 973-as dátumú grúziai korpusz, Ilarion püspök adománya, a müncheni kereszt testvérpárja, érzékelteti a bizánci művészetnek szinte ellenállhatatlan erejét és fantasztikusan széles hatósugarát. Ugyanakkor, főleg a nagyon karcsú, plasztikus korpusz szikár mintázásában, érezni a távolodást nemcsak a lágyabb, elsimítottabb plasztikájú bizánci modellálástól, de a testesebb 10-11. századi német Krisztus-típustól is. Ilyen például a miniatúra II. Henrik Sacramentáriumában (München, Bayerisches Staatsbibliothek - 1002-1014 к. Clm. 4456. fol. 15. г.), mely a regensburgi iskolát és rokonságot példázná, továbbá a század negyedik évtizedéből származó monumentális lombard korpusz, Ariberto da Intimiano donációja a milánói dómban, s az utóbbival egykorú maastrichti könyvtok a St. Servatius-templomból (Párizs, Louvre), Gizella Beatrix nevű unokahúgának adománya, de mind súlyosabb, húsosabb. A fantasztikusan artikulált, szárazon elegáns plasztikus arany Krisztus-test, az a protoroman, ami a werdeni monumentális bronzkorpuszban érett meg teljesen all. század hatvanas éveiben, s mely a leghatározottabban előlegzi meg a román stílust. Ennyi, ha nem is elég, de talán szükséges volt a kereszt más oldalról való bemutatásához, mielőtt rátérnék a most kitűzött problémára, a feliratokra és ikonográfiára, ami nagyon is összefügg, de még így is igen hálátlan feladatot kínál, főleg ami a feliratok elemzését illeti. Ennek az első nekifutásnak a célja inkább a kérdések megformulázása. Az előoldal ép, s az ereklyetartó Krisztus-test Vera Crux ereklyéivel könnyen értelmezhető a felirat is. Az élet üdvének forrása Krisztus halála, s eszköze a keresztfa, melyen Krisztus legyőzte a halált (cf. Ézsaiás, 13, 14), s innen várják, a jobb lator felé eső kéznél elhelyezett felirat szerint, Gizella és anyja is az üdvösséget. A többi az adományozás tényét rögzíti, kiegészítve a főpapi donációk tenorját visszhangzó átokformulával, amivel a keresztet netán elrablót fenyegeti. A Krisztus is a győztes Krisztus, nyitott szemmel, csak 28