Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Praznovszky Mihály: Kiegészítések Veszprém irodalmi topográfiájához

Praznovszy Mihály KIEGÉSZÍTÉSEK VESZPRÉM IRODALMI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ Az irodalmi topográfia (irodalmi földrajz) feladata összeállítani egy-egy település, tájegység irodalomtörténeti vonatkozásait a lehető legszélesebb körben. Ennek szemléletes s részben úttörő jellegű példáját éppen Veszp­rém megye adta, az immáron negyedik kiadásban is elfogyott, közismert nevén csak Harmath-Katsányinak emlegetett művel. (Harmath István-Kat­sányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai című munkájáról van szó.) A műfaj sajátosságaiból adódik, hogy az adatgyűjtés soha sem lehet tel­jes, hiányozhatnak belőle a napi aktualitású adatok és a régi korokra vonat­kozó új ismeretek amelyek időnként szükségessé teszik ennek újbóli ki­adását, így van ez az említett Veszprém megyei topográfiával is. Jelen munkánk csak arra vállalkozik, hogy az Árpád-kori Veszprémre vonatkozó fejezetet némiképp kibóvítse, új tényekkel gyarapítsa vagy a már közölteket tovább részletezze. Ezt azonban megfelelő óvatossággal tesszük. Ennek magyarázata csak annyi, hogy a középkori irodalom fogal­ma értelemszerűen nem lehet azonos a mai irodaloméval. Főleg a vizsgált időszakban nem vagy csak áttételesen beszélhetünk literatúráról amilyen értelemben ma azt a fogalmat használjuk. Horváth János klasszikus művé­nek, A magyar irodalmi műveltség kezdetei-пек első mondata adhatja meg az eligazítást: „Irodalom nincs írott szövegek nélkül, története a legrégebb­ről fennmaradt írott szövegek vallomásával kezdődik." Ennek megfelelően anyaggyűjtésünk címének ezt is adhattuk volna: az Árpád-kori írásbeliség emlékei Veszprémben. Hiszen az irodalomtörténet mellett éppúgy vizsgál­ja, elemzi e kor írásbeli emlékeit a történettudomány, jogtudomány, teoló­gia stb. is. Óvatosnak kell lennünk a helyi hagyományok értelmezésében is, hiszen a szaktudományok egyértelműen nemleges álláspontot foglalnak el bizo­nyos esetekben, amelyeket viszont a helyi hagyomány mindmáig veszpré­minek vall vagy érez. Lásd erre a koronázási palást vagy netán a Gizella kereszt kérdését. 117

Next

/
Thumbnails
Contents