Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Praznovszky Mihály: Kiegészítések Veszprém irodalmi topográfiájához

Ugyanakkor nem foglaltunk állást mindmáig eldöntetlen kérdésekben, hipotézisekben amelyek részben ugyancsak Veszprémhez kötődnek: a gesták és a krónikák adatainak egyes népek történelmét is érintő megállapításai, régészeti adatolások, oklevélmagyarázatok stb. Egyes egyedül - mintegy mintaként a továbblépésre - Szent Margit életének helyi vonatkozásainál időztünk el részletesebben noha e téren is sok új megállapítást várhatunk majd Klaniczay Tibor közeljövőben megjelenő sajnos már posztumusz monográfiájától. A középkori magyar irodalomtörténet legfontosabb összetevőit a már említett Horváth János foglalta össze alapvetésében. Ezek: „Latin nyelvű magyar litaratura megindulása, irodalmi szempontú műveltségi rétegződés, a latin nyelvűből apránként egy magyar nyelvű literatúra kiválása, a kéziratos irodalom korának a magyar középkornak legfontosabb irodalomtörténeti tényei." Mindezekből bőven találunk adatokat és szemelvényeket a veszprémi példák felsorolásával még e szerény terjedelmi lehetőségek közepette is. Legendák sora - az elsőtől kezdve - őrzi Veszprém nevét, a Veszprémben történt események feljegyzéseit. Ami persze nem véletlen, hiszen a város Székesfehérvár, Esztergom mellett a középkori Magyarország egyik meghatározó települése s így az államszervezés, a politikai, az egyházi élet, a művelődés megannyi eseményének kellett itt történnie. Jóval többnek, mint amennyiről írásos emlék fennmaradt. Szent István legendáinak köréből elsőként az ún. kis legendában tűnik fel a város, mint az egyik legfontosabb történeti, vagy inkább politikai esemény színhelye. A Koppány elleni ütközet éppen Veszprém vára mellett zajlott le: „Ezek (ti. a lázadók) e napokban éppen a köznyelven Veszprémnek mondott várost ostromolták, hogy ezt az ő gyalázatára fordítsák(...) Az isteni kegyelemtől vezérelt király rajtuk ütött." Noha itt is van ellentmondás az egyes források között, ez a csata - bár topográfiailag egyelőre hitelesítetlenül - a város nevéhez kötődik. Szent István nagy legendájában egy másik állandósult tényt örökített meg a szerző - feltehetően Benedek rendi szerzetes - amely aztán mind a mai napig történelmi tudatunk maradandó részévé vált. Ebben olvasható először Gizella királyné templomalapító, egyházat támogató szerepe és tevékenysége, amelyet a legenda írója elsősorban Veszprémre vonatkozóan emel ki: „Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden Isten szolgálatához szükséges arany- vagy ezüstneművel és sokféle ruhával felékesített." 118