Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Erdélyi Zsuzsanna: Az Ómagyar Mária-siralom és a népi imádságok kapcsolata

Erdélyi Zsuzsanna AZ ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM ÉS A NÉPI IMÁDSÁGOK KAPCSOLATA Lehet, hogy a cím félrevezető, amikor a fenti módon adja meg témám. Első olvasatra filológiai összevetésre gondolunk. Logikusan. Én azonban az elsődleges jelentéstartalom mögé látok és az ómagyar Mária-siralmat ­következőkben: OMS - jelképi értelemben a Mária-siralom műfaj megje­lenítőjeként tekintem. Inkább áhítat - és irodalomtörténeti összefüggései­ben szemlélem azt a hatalmas szöveghagyományt, amelynek kapcsolatát keresem az Ómagyar Mária-siralommal, pontosában a középkori egyete­mes Mária-siralom műfajjal, a kor legnépszerűbb s Európa szerte virágzó költői ágazatával. A szép számmal megmaradt nyugat-európai emlékek bizonyítják, hogy a köznépi áhítat magas foka milyen művészi szintre emelhet egy irodalmi gyakorlatot, továbbá, hogy milyen ösztönző ereje van az évente ismétlődő - nagypénteki - nagyböjti katarzisnak. Mindannak a lelkiállapotnak, amelyben a késő középkori, ferences ihletésű vallási fölfogás szerint, in­kább az érzelmeknek és nem annyira az értelemnek - szövegnek - kell te­ret engedni a nagyböjti áhítatokon. Egy XIV. századi vallási közösség­konfraternitás a gubbioi Compagia del Crocifisso statútuma előírja tagjai­nak, hogy nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszaka jöjjenek össze a templomban Krisztus szenvedése meghallgatására. Majd megindító ­könnyes - laudákat és fájdalmas énekeket és a fiától megfosztott anya ke­serves siralmait adják elő kellő tisztelettel a népnek, inkább a könnyekre, mint a szavakra törekedve... magis ad lacrimas attendentes quam ad ver­ba... (Szavak: itt szövegmondás, mondanivaló értelemben.) Megjegyzendő még, hogy az előírás különbséget tesz lacrimosas laudes - könnyfakasztó laudák és cantus dolorosos - fájdalmas énekek között akkor, amikor kü­lön-külön említi őket. Itt a lauda-műfajnak már azon foka értendő, amely szintjén nem puszta énekről van szó, hanem énekbe szőtt dramatikus rész­letek jelenlétéről is. Ezért lehet ezeket a laudákat (egykor valójában - Má­100

Next

/
Thumbnails
Contents