Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Praznovszky Mihály: Kiegészítések Veszprém irodalmi topográfiájához

lakott volna, „aki vénségtől megtörve Veszprém várában nyugodott, és midőn meghallotta fia szerencsétlenségét, a fájdalom miatt hirtelen meghalt." Á Képes Krónika szerzője részletes fejezetet szentel a Koppány elleni küzdelemnek, de nem említi, hogy a csata Veszprémnél lett volna, ő a Garam" folyó mellé helyezi a küzdelmet. Veszprém csak annyiban szerepel itt, hogy a megölt, JCoppányt pedig Szent István néggyé vágatta: egyik részét elküldte az esztergomi, másikat a veszprémi, a harmadikat a győri kapuhoz, a negyediket Erdőelvébe." Ifj. Horváth János 1956-ban írt tanulmánya szerint a latin nyelvű költészet korai emlékeit a Gizella kereszten, és az ún. koronázási paláston kell felismernünk. Ahogyan írja, „ezeken leoninus hexameterekben írt latin nyelvű feliratok olvashatók." Ezek közül a Gizella kereszt a legrégibb. „Amennyiben - véli a szerző Gizella királyné díszes feszülete magyarországi termék - és ebben nincsen okunk kételkedni - annyiban a legrégibb magyarországi latin verses feliratok is ezen a kereszten találhatók." E kereszt készítésének műhelyét nem tudni. A helyi hagyomány azonban mindent, ami Gizella királynéhez kötődik s fennmaradt, szívesen és magától értetődően tekint veszpréminek. E hagyományokkal a tudomány orvként nem számolt soha, s egyébként is - mint ebben az esetben - különösebb irodalomtörténeti értéke nincs annak, hogy a kereszt hol készült. Az 1008-ban keletkezett Gizella kereszt felirata Csonka Ferenc fordításában így hangzik: Életem üdve, halállal holt a halál, aki által Üdvöt óhajt anyjának s ön lelkének is üdvöt: Im, e keresztet ezért tétette Gizella királyné: Ám ha ki elviszi ezt, bűnhődjön örökre halállal. Ugyancsak Csonka Ferenc fordította le a koronázási palást feliratait is, amelyek mint Veszprémvölgyi hexameterek kerültek be immár a magyar irodalomtörténetbe: 1. Édes fáj a keresztnek, erős zálog kegyelemnek. 2. Lába alatt ellenség, fényben a krisztusi fennség. 3. Egybegyűlök szolgálnak a legfőbb égi királynak. 4. íme, a szent anya képe ragyog csillogva az égben. 5. Ülva mutatja a trónus a rajta uralkodó Krisztust. Ennek keletkezési ideje 1031, a palást feirata szerint. E leoninus versforma egyúttal bizonyíték számára arra, hogy megállapítsa végső summázatként „a palást mind ábrázolását tekintve, mind a feliratait, lényegében a 127