Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Rainer Pál: Az Árpád-kori Veszprém Kralovánszky Alán kutatásaiban

Rainer Pál AZ ÁRPÁD-KORI VESZPRÉM KRALOVÁNSZKY ALÁN KUTATÁSAIBAN Egy erdélyi utazás közben, Kézdivásárhelyen ért utol a szomorú rádióhír: dr. Kralovánszky Alán régész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 1993. október 7-én elhunyt. Személyében a magyar államalapítás korának egyik legjobb, nemzetközi tekintélyű kutatóját vesztette el a szakma, s ugyanakkor rendkívül rokonszenves egyéni tulajdonságai folytán egy olyan embert, akit kollégái, ismerősei különösen kedveltek, szerettek és nagyra becsültek. Kralovánszky Alán Budapesten született 1929. november 13-án. Ugyanitt érettségizett, majd 1948-ban beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-régészet szakára. Tanulmányait azonban rövidesen, megélhetési gondok miatt - édesapja még 1942-ben meghalt kénytelen volt megszakítani. 1948-ban a Honvéd Térképészeti Intézet figuránsaként, 1949-50-ben a Talajjavító Vállalat szintezőjeként, s a Betonútépítő Vállalat erőgépkezelőjeként dolgozott. Végre 1950-55 között sikerült elvégeznie az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, ahol muzeológia és középkori régészet tárgyakból szerzett diplomát. Közben a Budapesti Történeti Múzeum régészgyakornokaként megkezdte szakmai pályáját. 1955-57 között Debrecenben a Déri Múzeum régésze, 1957-ben Tatán a Kuny Domokos Múzeum igazgatója volt. 1957 végén - miután egy általa az egyik kiállítási vitrin homokjába elrejtett ócska pisztolyt, besúgás útján megtalálták - 8 hónapi börtönbüntetésre ítélték, s ebből 6 hónapot „le is ült". 1958-62 között több múzeum, illetve kutatóintézet szaksegédmunkásaként dolgozott. 1962-től 1964-ig a Mezőgazdasági Múzeum régésze volt. 1964-ben doktorált az ELTE-n, középkori régészet és antropológia tárgyakból. Ezután 1965 és 1973 között Székesfehérvárott az István Király Múzeumban, majd 1974 és 1982 között a Bakonyi Múzeumban, Veszprémben dolgozott. Utóbbi intézménynek 1974-78 között igazgatója is volt. 89