Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Rainer Pál: Az Árpád-kori Veszprém Kralovánszky Alán kutatásaiban

Innét került 1983 elején Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol előbb a régészeti adattár főosztály vezetőjeként, majd 1993. június 1jétől haláláig az intézmény főigazgatójaként működött. Közben 1980-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán műemléki szakmérnöki diplomát szerzett. 1990-től igazságügyi szakértőként - a régészet és a műemlékvédelem terén - is működött. Aránylag rövid - 64 esztendős - életéből tudományos pályája mintegy négy évtizedet tesz ki. Fő kutatási területei a magyar honfoglalás és államalapítás korának régészete, a történeti, illetve régészeti-antropológiai rekonstrukció módszertana és a középkori magyar várostörténet voltak. Rendkívül tevékeny ember volt. Számtalan ásatást, leletmentést végzett. Dolgozott Budapesten, továbbá Baranya, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom, Veszprém és Zala megyékben. Legkimagaslóbb eredményekre székesfehérvári és veszprémi kutatásai vezettek. Magyarország Árpád-kori történelmének e két fontos városa középkori topográfiájáról részint az б munkája nyomán nyertünk pontosabb, árnyaltabb képet. E helyen csak veszprémi kutatásainak fontosabb eredményeire szeretnénk kitérni. Néhány korábbi kezdeményezést leszámítva - 1910 körül: Ádám Iván, 1957: Gyürky Katalin-Hungler József, 1960/70-es évek: Tóth Sándor, Palágyi Sylvia stb. - voltaképpen ő kezdte el a veszprémi vár - és amennyire a lehetőségek engedték a középkori város - rendszeres és folyamatos régészeti kutatását. 1978-ban a múzeummal szemközti dombon lévő Szt. Miklós-templom hitelesítő feltárását végezte el feleségével, Éry Kinga antropológussal, aki élete során nem csak házas-, hanem kiváló munkatársa is volt. E feltárással pontosították Rhé Gyula múzeumigazgató 1929/1930-as ásatási eredményeit, s számos további részletmegfigyelést tettek. 1980-ban a vár (akkor még Tolbuhin) utca 29. számú, barokk, ún. Dubniczay-kanonoki ház és udvarának feltárását végezte el. E kutatás során megtalálta a belső és a külső várat egykor elválasztó, Ny-K-i irányú fal egyes szakaszait, továbbá a Ny-i várfal középkori részletét, a 16. században épített rondellával, s tisztázta az épület építési korszakait is. 1980-81-ben az ún. Gizella-kápolna és a mellette álló nagypréposti palota teljes műemléki-régészeti kutatására kerített sort. Pontosan elkülönítette a kápolna eredeti (13. századi) részleteit, az 1760/70-es évek püspöki lebontó, majd újjáépítő tevékenységének során keletkezett részeitől. Re90