Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Solymosi László: Az Árpád-kori veszprémi püspökök tevékenysége okleveleink tükrében

és az egyház ügyeiben hozott beregi egyezség pontjait megtartják, és az uralkodót is arra ösztönzik. Olykor valamely egyházi intézmény kívánt közös fellépést. Az 1292. évi esztergomi tartományi zsinat főpapjai: Benedek veszprémi püspök és társai a budai káptalan panaszára megintették Buda városát, mert polgárai kárt okoztak a káptalannak, megtagadták a különféle vámok fizetését, és semmibe vették az egyház halászati jogát. A prelátusok szükség esetén világi ügyekben is közösen jártak el. II. Ottokár cseh király sikertelen magyarországi hadjáratát követő béketárgyalásokon a magyar és a cseh király követei Pál veszprémi és Brúnó olmützi (olomouci) püspök vezetésével 1271-ben megkötötték a pozsonyi békét. V. István magyar király meghatalmazásából Pál veszprémi püspök és főpaptársai Pozsonyban írásban megígérték és esküt tettek, gondoskodnak arról, hogy a békeegyezséget a magyar király megtartsa. Vállalták, amennyiben megsértené a békét, kiközösítik, országát egyházi tilalommal sújtják, őt magát pedig elhagyják, és a cseh királyhoz csatlakoznak. Ha ígéretüknek és esküjüknek nem tennének eleget, a bíborosok testülete egyházi fenyítékkel kényszerítheti őket azok teljesítésére, kiváltképpen, mivel az olmützi püspök és főpaptársai a cseh király meghatalmazásából hasonló írásbeli vállalást tettek arra az esetre, ha a cseh király sértené meg az egyezséget. A főpapok részvételére a királyi politika végrehajtásában leginkább IV. Béla birtokpolitikája adott módot. A püspökök egyházmegyei keretben vármegyék szerint változó összetételű bizottságok élén érvényesítették a király akaratát. Bertalan veszprémi püspök az 1230-as, Pál püspök pedig az 1260-as években, mint a királyi földek visszaszerzésére, a birtokviszonyok tisztázására kiküldött királyi bíró irányította Zala és Somogy megyében a birtokjogok felülvizsgálatát. A 13. század végén a királyi tanács mellett az országgyűlés is lehetőséget adott a főpapoknak és főuraknak az együttműködésre. Benedek veszprémi püspök és a többi prelátus, valamint a bárók 1299-ben közösen tanúsították, hogy a pesti országgyűlésen egyetértésükkel és tanácsukra III. András király Simon és Mihály nemeseket meghagyta Sopron megyei földjük birtokában. A főpapok egy része egyházi méltósága mellett világi tisztséget is betöltött. A 13. században a veszprémi püspök számára ilyen pozíciót az évi 500 márka jövedelemmel járó királynéi kancellárság jelentett. Bertalan püspök még prépostként 1224-ben elsőként viselte a királyné kancellárja címet. Árpád-kori utódai közül Pál, Péter és Benedek püspök használta ezt 55