Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Solymosi László: Az Árpád-kori veszprémi püspökök tevékenysége okleveleink tükrében

Solymosi László AZ ARPAD-KORI VESZPRÉMI PÜSPÖKÖK TEVÉKENYSÉGE OKLEVELEIK TÜKRÉBEN A Dunakanyartól kezdetben a délnyugati országhatárig, majd a zágrábi püspökség 11. század végi megalapítása után a Dráváig terjedő veszprémi egyházmegye élén az Árpád-korban mintegy 20 püspök váltotta egymást. Ez a szám nem pontos, nem lehet pontos. A Szent István király oklevelében említett István és az 1090 táján tevékenykedő Kozma püspök között egyetlen biztos adatunk sincs veszprémi főpapra. Ennek oka a forrásanyag hiányossága. Egyfelől ebből a korból alig maradt fenn oklevél, másfelől az ismert oklevelek gyakran megelégedtek a püspöki cím közlésével, s elhagyták azt, ami a kortársaknak tudott volt, nevezetesen: az illető melyik püspöki tisztséget töltötte be. Ezekben az esetekben csak sejtéseink lehetnek. így feltehetjük, hogy Miklós püspök, az 1055. évi tihanyi, illetve György püspök, az 1061: évi zselicszentjakabi monostor alapítólevelének írója veszprémi főpap volt, hiszen mindkét monostor a veszprémi egyházmegyében feküdt. Máskor a hamis oklevélben szereplő adat okoz gondot. A veszprémi székesegyház birtokainak 1082. évi összeírásában szereplő János veszprémi püspökről teljes biztonsággal nem állíthatjuk, A veszprémi püspökség idéző ércbilloga a 11. századból (Magyar Nemzeti Múzeum) Das Zitationsmetallsiegel des Bistums von Veszprém aus dem 11. Jahrhundert (Ungarisches Nationalmuseum) 49