Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Sipos Enikő: Művesség és tudomány: Szent István miseruhájának készítée

les sáv adódik, a három töredék szélessége pedig szintén kb. 7 cm. Hímzéstechnikája megegyezik a palást több részének hímzéstechnikájával és az öltéssűrüségek is nagyjából egyformák. Alapszövete azonban más, amiből arra következtethetünk, hogy ez a legalsó szegély külön készült, s úgy bántak vele, mint ahogyan a szövött paszományokkal szokás. Nyilvánvaló, hogy a palást képsora egy félkörben, szabályos geometriai rendszerben helyezkedik el. Ebből természetszerűleg következik, hogy az elkészítéséhez szükséges terv szerkesztés eredménye. A szerkesztés meghatározó elvét az a 10. századi képvers (carmen pictum, OSZK Cod. Lat. 7.) mutatja, melyre Kovács Éva hívta fel figyelmünket, s részletesen ismertet az előbbiekben is gyakran idézett tanulmányában (2. kép). (Oszk, Clmae 7.2v, 3r.) A vers szerzője egy bizonyos Uffingus, a werdeni Szent Liudger-kolostor szerzetese a 10. század második felében. A vers a kör és négyzet összefüggésére épülő szerkesztés világos példája. Az eredeti kódexlapon tisztán látszik a körző és vonalzó használatának nyoma. A szerkesztés lényege a körbe beírt négyzet. A négyzet oldalárnak felezőpontjai jelölik ki a következő, 45 fokkal elforgatott négyzetet. Ennek átlóit a kör széléig meghosszabbítva, megkapjuk a középpontjait a nyolc befelé forduló félkörnek (3. kép). Mindez a klasszikus euklideszi geometrián alapul. A különféle művesek gyakran éltek ezekkel az egyszerű szerkesztési fogásokkal, hiszen számos épület, ötvöstárgy vagy mozaik struktúrája épül a körök és négyzetek öszszefüggésére. (SchmidtColinet 1991. 21-30.) Körzővel és vonalzóval sokféle arányt tudtak megszerkeszteni, mivel a szabályos mértani idomok a kör, a háromszög, a sokszög grafikai vagy festői megjelenítése nem kívánt különösebb matematikai elmélyülést. (Fa- A carmen szerkesztése lus 1982. 162.) A termé- Gestaltung des carmen 37