Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Kovács Éva: Gizella királyné keresztjének feliratai és ikonográfiája

kezei vannak felerősítve a fához, lebeg könnyedén a suppedáneumra támaszkodva: Christus Victor, jelentése egyfajta theophania, alig emlékeztet a szenvedő, a patiens Megváltóra. Krisztus megdicsőülése még nagyobb távlatokban valósul meg a hátoldalon. A négy élőlény itt az ezékieli és apokaliptikus Isten-látomásra utal, melyhez hozzátartozik az Istenség trónusa is, amit itt a kereszt helyettesíthet. A kozmikus dimenziókban megjelenő Krisztus-alak triumphusához másképp is hozzájárul a kereszt: a szent keresztfa önnön dicsőségével. A keleti patrisztika öröksége, a kereszt hátoldalát beborító indaornamentika jelentése, mely a Szent Cyprianusnak (200 k.-258) tulajdonított vízióra utal, a kereszthalál által kozmikus, égig érő fává növekedett keresztről, aminek ágai az egész földet beárnyékolják. Az indadísz főleg sztaurothékákról, de mozaikról és pecsétről is ismert, s előfordul néhány zománcos bizánci mellkereszten és néhány limoges-i példán is, mielőtt az ereklyetartó keresztek hátoldali díszévé változna keleten és nyugaton egyaránt, de a Felfeszített nélkül. A kereszt fájának ezt az aspektusát, égi és földi dicsőséget fejezi ki a keskeny oldalon futó felirat, ami a hátoldalra vonatkozik. Sajnos az elejéről hiányzik a legtöbb, 40-50 betűhely, tehát az indító gondolat egészében, és az azt követőnek az eleje. Az indítás vagy a Szent Kereszt ereklyéjére vonatkozó általános érvényű tanítás lehetett, vagy egyszerűen annak a jelzése, hogy a kereszt ereklyét tartalmaz, mint például: Hie arbor vivificae crucis, vagy Hie conditur lignum vivificum, ami sajnos mindörökre elveszett. A következő, mintegy 20 betűhely, a bal keresztszár alsó részéről és a szárvégről hiányzik. Az utolsó szó vagy szavak: X-PICO, amit Christi colunt-та. szokás kiegészíteni, csatlakoztatva így a töredéket a kereszt dicsőítését négy igével kifejező utolsó részhez, s elfeledkezve a tetemes hiányról. E ponton ismét Bogyay Tamásra kell hivatkoznom, aki a Christicolae megoldást javasolta, ami az angyali polgárok ellenében joggal vonatkoztatható a Krisztus-hívő népekre (christicolae gentes). Utána kívánkozik még egy határozószó, ami érzékelve az ábra eszkatológikus távlatait, in aeternum lehet, vagy semper. A hiányos kezdő szóvég értelemszerűen crucem-tt, vagy arborem-re egészíthető ki, s akkor talán elmondhatjuk, hogy ha nem is rekonstruáltuk az oldalfeliratot, de megkíséreltük, mutatis mutandis az értelmezését az eddig szokásos egybeolvasás helyett. így: (arbor)EM. DOMINI. ХРШ. SVB. HONORE. SACRATAM. ANGELICI. CIVES. QVAM X-PICO(lae gentes semper) GLORIFICANT. STIPANT. VENERANTVR. ADORANT. (Az Ur Krisztusnak az 29