Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Praznovszky Mihály: Kiegészítések Veszprém irodalmi topográfiájához

gyűlésein. Mályusz Elemér szerint műveltségét, lelkiségét,' egyéniségét " élete legnagyobb művén lehet lemérni, Margiton. A tanúvallomásokban ennek számos jelét lehet olvasni a csodatételek körülményeitől kezdve a Marcellus által Margitnak elmondott példázatokig. ő mélyítette el Margitban életeszményét, hiteszményeit, amelyekre Margit egyébként is fogékony volt: a szegénység szeretetét, Krisztus szenvedéseinek átélését s nemcsak külsőségekben, de és elsősorban lelkiekben. S kiegészítette még egy teljesen új elemmel, az elmélyedéssel, az elmélkedéssel, amely Margit számára az imaélet új vonásain keresztül mutatkozott meg. E három összetevő egyúttal a középkori keresztény misztika három részét is jelenti. A szegénység erényének gyakorlása, a földi salakot fokozatosan lehántó elmélyedő elmélkedés, s a szenvedő Krisztus szeretete útján kellett eljutnia Margitnak legfőbb céljához: még a földi életben egyesülni Istennel. Ide vezette őt Marcellus, de a művet Margitnak már egyedül kellett befejeznie. Egyedül, mert Marcellus csak őt egyedül készítette fel, társnői értetlenül, olykor idegenül szemlélték lelki életének e jelbeni megnyilvánulásait. Mezey László finomítása ezen a képen csak annyi, hogy szerinte Margitot nem lehet a hazai skolasztikusán modern gótikus vallásosság első képviselőjének tekinteni. Csak - tegyük hozzá egy gondolati idéző jellel -, a Marcellus közvetítette domonkos lelkiséggel, a domonkos lelkiségű iskola augusztunizmusával. Még kiegészíti ezt egy másik sajátossággal, amely Margit lelki életét alakította s ez a társadalmi elkötelezettségű beginizmus, a kor laikus vallási mozgalmainak legfontosabbika. Mindezek mellett meg kell említenünk még egy tényt, amely ebben az esetben a veszprémi kolostornak kiemelkedő helyet biztosíthat a magyar irodalomtörténetben, pontosabban a magyar irodalmi anyanyelvűség kezdeteiben. ,A tanúvallomások sokrétű elemzése alapján azt lehet állítani, hogy az előző korok bencés női monostorának klerikus, latin hagyományaival szakítottak az új kolostorok és a latinitás nélkül elérhető vallási műveltség irányába fordultak. Az az új műveltség pedig már csak a tömeg - melyből ezek a közösségek is jöttek - a vulgus nyelvén szólt." - írja Mezey László. Garinus Margit-legendájában van utalás a magyarnyelvűségre, de a magyar írásbeliség meglétére is. Ő írja, hogy a húsvét előtti teljes két hétben az úr szenvedéseinek emlékezetével foglalkozott és a szenvedés történetét anyanyelvén olvastatta fel magának és megmagyaráztatta. Azt ugyan nem tudjuk, ez mi lehetett: teljes bibliafordítás, újszövetség fordítás, de az biz125