Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Praznovszky Mihály: Kiegészítések Veszprém irodalmi topográfiájához

Külön kell említenünk Olimpiades asszonyt, aki Bodomerey Tamás ispán fiatal özvegye volt. Mindössze 24 esztendős ekkor, aki Erzsébet nevű lánykájával Mária királyné kérésére elhozza a királylányt Veszpémbe s mellette marad élete végéig. Olyan mély és meghitt kapcsolat alakul ki közöttük, hogy Olimpiades Veszprémbe érkezése után azonnal felöld a dominikánák ruháját, míg Margit mindig is anyjának szólította őt. A férfi szerzetesek közül ismerjük Mihály frátert, aki 1246-ban a zárda elöljárója „s ebben a minőségben ő vette át szüleitől a kis Margitot". Azaz csak az anyjától, mert IV. Béla nem kísérte el lányát Veszprémbe. Tamás volt a veszprémi zárda misézője, a Benedek nevű öreg szerzetesről pedig azt jegyezték fel, hogy több ízben ő prédikált Margitnak. A fenti névsor azért is fontos, mert ebből kiderül, a nővérek egy része a Szent Katalin kolostorba kerülése előtt is a veszprémi zárdában élt, tehát a veszprémvölgyi zárdából jöttek át, s majdan rajzott ki egy részük, hogy a Nyulak szigeti új zárda is benépesüljön. A kolostori élet két fő eleme az imádság és a munka. A zsolozsma átszövi mindennapjaikat és éjjelüket. A munka pedig az épületek takarítása, konyhai segítség, betegek ápolása. Természetesen a három és féléves Margit és hasonló korú kis társai életkoruknak megfelelően vettek ezekben részt, de játékos kis gyermekkorukat is meghatározta a zárdai élet regulája. Margit élete azonban másként alakult amelynek három eredőjét láthatjuk. Alakult ez elsősorban királyi származásának előnyeiből, amely ellen ugyan tiltakozott, azonos elbánást kérve társnőihez hasonlóan: öltözetben, elbírálásban, feladatkijelölésben egyaránt. Adódik az a továbbiakban elhivatottságból azaz a közismert tényből: Ő Istennek szánt áldozat Magyarország megmentéséért, amelyhez aztán felnővén, ő is tartotta magát apja megváltozott szándéka ellenére is. Harmadsorban pedig alakítja életét gyóntatója Marcellus atya. Marcellus domonkos szerzetes. Ma már tudjuk, tőle származik Margit életének első és hiteles megfogalmazása. Mályusz Elemér volt az első később Mezey László módosított némileg állításain - aki Margitot, életét kapcsolatba hozta egy jelentős egyházműveltségi változással a XIII. században. Ez nem más, mint az addig uralkodó bencés egyházi kultúra gyengülése. A bencés kolostorok XII. századig tartó kizárólagosságát kezdi felváltani az új rendek hazai megjelenése: a cisztereké, a karthauziaké és a premontreieké s ezzel együtt más kultúráé is. „Ez a románstílű áramlat - írja Mályusz - amely Magyarországon, így az egyházi kulturális élet egész területén, tudományban és művészetben 122