Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Praznovszky Mihály: Kiegészítések Veszprém irodalmi topográfiájához

feladatot e téren magának. A legújabb eredmények aztán úgy formálják tovább, hogy ezek a veszprémi évek az egész XIII. századi magyar irodalmi, művelődéstörténeti ismereteink egészére, illetve annak menetére is meghatározóak voltak. A Szent Katalin kolostor romjait 1936-ban ásta ki Rhé Gyula, de értékelhető leletet alig talált. Néhány töredék, Árpád-kori kerámia, vaseszköz, üvegedény került elő. Az itt állt templom egyhajós, hosszúszentélyű épület volt, déli oldalához csatlakozott a kolostor, északi oldalához a sekrestye. A XV. században még kibővítették mígnem a török időkben ez is elpusztult megannyi veszprémi épülettel együtt. így márxsak analógiák segítségével tudjuk felidézni, melyen lehetett az épület, amidőn 1246-ban begördültek a szekerek a kapu elé, hozván a kis királylányt. A kolostort Bertalan veszprémi püspök alapította, s 1240. június 27-én kelt oklevelében gondoskodott a működéséhez szükséges javakról. Múlt időben fogalmazott, tehát a kolostor már állhatott, de nem lehetett régibb egy-két esztendősnél. Amikor az a bizonyos társzekér begördült a kolostor udvarába Margit, miként Ráskai Lea írja: „még jól nem szólhat vala". Majd csak ezután kezdé tanulni az ábécét, „Ave Mariát és kevés időnek utána igen jól kezde tanulni, és énekelni az egyéb kisded leányokkal." Azt is tudjuk, kik voltak e kisded leányok, legalábbis néhányuk nevét megőrizte a történelem. Mégpedig azokban a tanúvallomásokban, amelyeket 1271-ben és 1276-ban készítettek és Margit egykori társnői a királylány csodálatos életéről tanúskodtak. Jolent hét éves korában került ide, Judit, Ipoly ispán leánya egykorú volt Margittal és szinte egyszerre is érkeztek. Nem véletlen, hogy a legközvetlenebb kis társa lett. Stefánia veszprémi kislány volt, a Szák nembeli Posa lánya, két esztendősen kerül a zárdába. Erzsébet, kinek anyja Margit nevelője Veszprémben, Ágnes 12 évesen, Erzsébet 10 évesen lett a veszprémi zárda lakója. Mindketten előkelők gyermekei. Ők valamennyien átkísérték Margitot a Nyulak szigetére is, új otthonukba. Rajtuk kívül ismerjük még Eliana nővért, aki 10 évesen lett apáca 1226 körül, Aglent nővér nem tudta ugyan pontosan hány éves, de amikor zárdába adták 1233 táján Veszprémben „még foga sem hullott vala". Cecilia 1242-ben lett apáca, Alexandra 23 éves korában 1250-ben. Ő is veszprémi születésű. De ismerjük még Benedikta nővér nevét, valamint Beáta, Sapientia és Erzsébet nővérekét is a fentieken kívül. 121