Veszprém kora középkori emlékei (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994)

Praznovszky Mihály: Kiegészítések Veszprém irodalmi topográfiájához

A Szent Katalin kolostor romjai Ruinen des Hl. Katharina-Klosters apáca, ki példás életéről úgy elhíresedett, hogy a Weszprémiek még a múlt században is boldognak nevezték." Legendájában fel-fel tűnnek veszprémi személyek is akik életüket, gyógyulásukat köszönhetik az apácának. így említ egy Bereck nevű iskolásgyermeket, egy Balázs nevezetű veszprémi polgárt s egy serdülő ifjút, aki megbénult lábaira s csak annyi ereje maradt, hogy odavonszolta magát Boldog Ilona sírjához, kérve tőle meggyógyítását. S megtörtént a csoda: „Boldog Ilona érdemeiért visszanyerte óhajtott egészségét, és teljesen egészségesen futott a mi jelenlétünkben. Betegségéről, vagyis bénaságáról és felgyógyulásáról egész Veszprém város tanúskodott. Ő most Veszprémben szűcs." Kétség kívül e korszak legjelentősebb és legismertebb veszprémi ismeretanyaga Szent Margit veszprémi éveihez kötődik, noha a szentéletű királylány igazi története nem itt, hanem a Nyulak szigetén zajlik. Veszprémben a ma csak Margit-romként számontartott, egykori Szent Katalin kolostor adott pár esztendeig otthont a gyermek királylánynak. Szent Margit itt töltött néhány esztendeje komplex kérdés: történész, régész, nyelvész, irodalomtörténész, vallástörténész egyaránt talál kutatási 120