Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 3. 1991)

Horváth Júlia: A „szőllő lév”-től az elfogyó borig. A szimbulummá válás folyamata Vörösmarty költészetében

Férfi napjaidban Hányszor álmodoztál, Büszke reményekkel Kényedre játszottál!.. . A töredék a ,,tenni nincs mit már" állapotában született. A külső és belső pusztulás egymást gyorsítja. A jelen és a jövő kilátástalan, és már a múlt sem nyújt menedéket. Ezért maradt töredék ez a remekmű, s lett az elfogyó bor az elfogyó élet jelképe. JEGYZETEK 1. Vörösmarty versei között nagyon kevés van, melyben a gondűző borocska valóban elűzi a gondot .Vörösmarty a legtragikusabb magyar költők egyike. Determinisztikus, mélyen pesszimista filozófia volt az övé. Az enyhültebb hang, a derűs légkör bordalai közül is csak kettőben meghatározó, mindkettőt kérésre, unszolásra ül. udvariasságból írta. Derűlátása ezekben is alapot keres, hazafias gondolatokhoz, politikai motívumokhoz kapcsolódik. Vörösmarty verseiben sokszor szól a borról, a borivásról - ha nem is jókedvében. Költészetét érdemes ebből a nézőpontból is megvizsgálni, hogy lássuk: e nemes nedűről mikor és mit írt. Néhány szót magáról a költőről, a borivó Vörösmartyról is ejtünk. Életének jelentős részében ez a jó szokás mindennapjaihoz tartozott. Olyanynyira, hogy 1838-ban Fábián Gáborhoz írott, baráti kölcsönért hálálkodó levelében a borhoz jutással jellemezte egzisztenciája helyrebillenését: ,Jülég az hozzá, hogy most már nem kell lemondanom a borivásról, ami különben is mértékletes életem mellett igen nagy csapás volna." 2. Lukácsy Sándor - Balassa László: Vörösmarty Mihály 1800-1855. Magvető 1955.10.1. 3. u.a. 39. 4. Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfüg. Akadémiai Kiadó,, 1978.197. 1. 5. Tudományos Gyűjtemény 1830. VI. k. 115.1. 6. Horváth Jánosa, m. 204.1. 7. Zsigmond Ferenc: Vörösmarty Mihály élete és művei. Budapest, 1940. 30.1. 8. Gyulai Pál : Vörösmarty életrajza. Franklin-Társulat, Bp. 1900. 207-208.1. 9. Erdélyi János: Vörösmarty Mihály minden munkáiról. Irodalmi őr, 1845 augusztus — 1846 február. Lukácsy—Balassa:i. m. 357. 11. Babits Mihály : A férfi Vörösmarty. Nyugat 1911. dec. 16. 12. Endrődi Sándor : Századunk magyar irodalma képekben. Budapest, 1900. 326.1. 57