Reformkori magyar irodalmunk és a gondűző borocska (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 3. 1991)

Mátyási József: A magyar borról

Melyre bizonyságom többek közt a lengyel, Mert talpától kopik amiatt sok kengyel. Mért is számlálnék több magyar szőlőlevet? Csak ezek érdemlik a legjobb bor nevet. Mintáz arany egyéb ércnemeket fénnyel: Ugy haladnak ezek más borokat kénnyel. Drága illatjokat érzed ha szagolod, Ëdesden csiklandik gégéd ha kortyolod. Éltető melegét testednek nevelik, -A jó vért bővítik, s pirosra színelik, Gyakran orvosolják a külső sebeket, Sőt néha gyógyítanak belső sérelmeket, S nevezhedd udvarok gyönyörűségének, Mert tetszenek minden királyok ínyének. Minden nemzet azért mely borunkat issza, El jen Magyarország! ezt kiáltsa vissza. 8