A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Bánkiné Molnár Erzsébet (levéltáros, Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiskunfélegyházi részleg, Kiskunfélegyháza): A Jászkun kerület szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben

lották, minden szükségesekkel felszerelt egy-egy lovast állítanak és tartanak el, nemkülönben állítandó katonaságuk számára a szükséges tiszteket választják és ellátják, ellenben az általános pénztárhoz való minden más hozzájárulás alól mentek leendenek."

2 A Jászkun Kerületben élő nemesek ha birtokaik a kerületen kívül nem voltak, a redemptusokkal egyenlő kötelezettséggel bírtak. Az insurrectio meghirdetésére április 10-én került sor. A szervezkedés még alig kezdődött el, amikor — május 13-án — Napóleon másodszor is elfoglalta Bécset. Május 15-én Bécsből bocsátotta ki híres proklamációját a magyar nemzethez, de hatása már nem volt a nemességre. Megindult a fegyverkezés, a felkelő csapatok szervezése. Bécs elfoglalásáról és a proklamációról a Jászkun Kerület közgyűlését és az insurrectio szervezésére létrehozott Állandó Comissiót június l-jén a nádor — aki a jászok és kunok főbírája volt — a következő szavakkal értesítette : miután az ellenség ,J3écs Városát megvévén, utat nyitott magának Magyar Országba való férkezésre azt rebesgetvén egyszersmind hogy minekutánna az Ausztriai Monarchiának erejét meg törte volna, annak nemzeteit és tartományait is egymástól el fogja választani, és oly férfijaknak adni, kik kétség kívül azokat tetemesebb terhekkel nyomnák, és hatalmok alá hódítanák, sőtt a Magyar Nemzethez intézett különös írásban ezen Királyhoz mindenkor hűséges nemzetet is meg akarta tántorítani olly ígéretekkel ketsegtetvén írásában, mellyeknek ha hitelt adna valamely gondatlan rész alkalmatosságot szolgáltatott volna az ellenségnek arra:hogy a Nemzet ditsőségének megtapodásával a Hazát is járma alá vonhassa, s annak birtokait hallatlan zsarolásokkal terhellye."

3 Ugyanebben a levélben hírt ad az osztrák csapatok május 20-i győzelméről, azzal a felszólítással, hogy a győzelmi tudósítást minden helységben ismertessék a lakossággal. A bizottság lelkesen fogadja a győzelem hírét, a proklamációra egyenlőre nem reagál. Egy nappal a nádor levele után a főkapitány figyelmeztető levele is megérkezett Pestről a szükséges utasításokkal. A levélben a főkapitány figyelmezteti az alkapitányt, hogy „Bizonyos írások, proclamátiok jönnek ki Bécsből a Frantzia császár expeditioja alatt, mellyel a népet ell altatni, s kelptzében hozni akarják ... Jól tehát kéz alatt fel kell vigyázni, hogy az együgyű, s fél tanúit nép el ne kábíttasson ... s az olyatén írások tüstént ell fogattassanak, s az olyatén hintegető személy további rendelésig le tartóztasson és ide megküldetvén referáltasson."

4 A határozott utasítást már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, ezért június 4-én körlevélben hívták fel a helységek főbíráit a követendő intézkedésekre. A körlevél kiküldésével egyidőben érkezett a kerületek közgyűléséhez Bihar megye átirata arról, hogy Bihar megyében engedély nélkül fegyvert és lőszert senki nem kaphat, s az otthon maradt nemesek készenlétben vannak, hiszen az ellenség az ország szélén áll, Erdélyben és Lengyelországban kétségesek a dolgok, s mivel a nemesség és katonaság eltávozott, „ . . . azt sem tudhatni belől az országban 50