A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Bánkiné Molnár Erzsébet (levéltáros, Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiskunfélegyházi részleg, Kiskunfélegyháza): A Jászkun kerület szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben

lották, minden szükségesekkel felszerelt egy-egy lovast állítanak és tarta­nak el, nemkülönben állítandó katonaságuk számára a szükséges tiszteket választják és ellátják, ellenben az általános pénztárhoz való minden más hozzájárulás alól mentek leendenek." 2 A Jászkun Kerületben élő nemesek ha birtokaik a kerületen kívül nem voltak, a redemptusokkal egyenlő kö­telezettséggel bírtak. Az insurrectio meghirdetésére április 10-én került sor. A szervezkedés még alig kezdődött el, amikor — május 13-án — Napóleon másodszor is el­foglalta Bécset. Május 15-én Bécsből bocsátotta ki híres proklamációját a magyar nemzethez, de hatása már nem volt a nemességre. Megindult a fegy­verkezés, a felkelő csapatok szervezése. Bécs elfoglalásáról és a proklamációról a Jászkun Kerület közgyűlését és az insurrectio szervezésére létrehozott Állandó Comissiót június l-jén a ná­dor — aki a jászok és kunok főbírája volt — a következő szavakkal értesí­tette : miután az ellenség ,J3écs Városát megvévén, utat nyitott magának Ma­gyar Országba való férkezésre azt rebesgetvén egyszersmind hogy minek­utánna az Ausztriai Monarchiának erejét meg törte volna, annak nemze­teit és tartományait is egymástól el fogja választani, és oly férfijaknak ad­ni, kik kétség kívül azokat tetemesebb terhekkel nyomnák, és hatalmok alá hódítanák, sőtt a Magyar Nemzethez intézett különös írásban ezen Ki­rályhoz mindenkor hűséges nemzetet is meg akarta tántorítani olly ígére­tekkel ketsegtetvén írásában, mellyeknek ha hitelt adna valamely gondat­lan rész alkalmatosságot szolgáltatott volna az ellenségnek arra:hogy a Nem­zet ditsőségének megtapodásával a Hazát is járma alá vonhassa, s annak bir­tokait hallatlan zsarolásokkal terhellye." 3 Ugyanebben a levélben hírt ad az osztrák csapatok május 20-i győzelméről, azzal a felszólítással, hogy a győzelmi tudósítást minden helységben ismertessék a lakossággal. A bi­zottság lelkesen fogadja a győzelem hírét, a proklamációra egyenlőre nem reagál. Egy nappal a nádor levele után a főkapitány figyelmeztető levele is megérkezett Pestről a szükséges utasításokkal. A levélben a főkapitány fi­gyelmezteti az alkapitányt, hogy „Bizonyos írások, proclamátiok jönnek ki Bécsből a Frantzia császár expeditioja alatt, mellyel a népet ell altatni, s kelptzében hozni akarják ... Jól tehát kéz alatt fel kell vigyázni, hogy az együgyű, s fél tanúit nép el ne kábíttasson ... s az olyatén írások tüstént ell fogattassanak, s az olyatén hintegető személy további rendelésig le tartóz­tasson és ide megküldetvén referáltasson." 4 A határozott utasítást már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, ezért június 4-én körlevélben hívták fel a helységek főbíráit a követendő intézkedésekre. A körlevél kiküldésével egy­időben érkezett a kerületek közgyűléséhez Bihar megye átirata arról, hogy Bihar megyében engedély nélkül fegyvert és lőszert senki nem kaphat, s az otthon maradt nemesek készenlétben vannak, hiszen az ellenség az ország szélén áll, Erdélyben és Lengyelországban kétségesek a dolgok, s mivel a ne­messég és katonaság eltávozott, „ . . . azt sem tudhatni belől az országban 50

Next

/
Thumbnails
Contents