A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Bánkiné Molnár Erzsébet (levéltáros, Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiskunfélegyházi részleg, Kiskunfélegyháza): A Jászkun kerület szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben

mi adhattya elő magát, kivált annak hegyes részeiben és a szél helyeken"

5 A Bihar megyei átirat hatására a kerületben is hasonló intézkedéseket hoztak, s ezekről Heves és Bihar megyét is tudósították. A jászkun insurrectio szervezése és költségei A Jászkun Kerület közgyűlése március 10-én fogadta el az Állandó Comissio által készített szervezési javaslatot. Mivel minden 300 Ft jövedelem után kellett egy lovas katonát kiállítani és eltartásáról gondoskodni, a kerületekre 287 katona kiállítása és tartása jutott. Jövedelmi összegnek a kerületekben és az egyes helységekben is a subsidium hatszorosát tekintették. Elrendelték a 20-^40 éves férfiak összeírását. Az összeírási kötelezettség minden redemptus és a kerületekben élő nemes, nős és nőtlen férfira vonatkozott, kivéve a családfő tisztét betöltő férfit. Az összeírtak közül, önként jelentkezőkből kellett a helységenként megszabott létszámot toborozni, s csak kevés önkéntes esetén lehetett ugyancsak az összeírtak közül sorshúzással választani. Akit kihúztak, az minden ellenkezés nélkül köteles volt 3 évre vállalni az insurgensi szolgálatot, vagy élhetett azzal a lehetőséggel, hogy 14 napon belül maga helyett pénzért egy „jó erköltsű" katonát állít. A személyekhez hasonlóan összeírták a redemptusok és nemesek lovait is, értékbecsléssel, hogy ha a ló kárt szenvedne vagy megdöglene a harcok során, értékét a közpénztár megtéríthesse. A fegyverek és lószerszámok beszerzési költsége a közös pénztárt terhelte. Az előírt ruhákat részben magántulajdonból ajánlották fel, részben a közös pénztár terhére készíttették el. Az Állandó Comissio javaslatában arra is felhívta a figyelmet, hogy külön erre a célra írt beszédekkel kell a lakosságot felvilágosítani e számára szokatlan katonáskodási módról, és privilegiális kötelességeiről. Az elkészült beszédmintákat március közepéig minden helység megkapta. Elrendelték azt is, hogy a prédikátorok és a plébánosok a szószékről is serkentsék az ifjúságot a katonaság vállalására. A szervezés tényleges megkezdésekor a kivetés szerinti 287 insurgensi létszámot — hogy egy divízió legyen — a nádor kérésére 350 főre emelték.

6 A nemesi felkelés anyagi terheinek csökkentésére már 1745-ben létrehozták a Jászkun Kerület közös insurrectionális pénztárát. Az 1769/70-es katonai évtől a három kerület közös felkelési pénztárába a redemptusoknak és nemeseknek a redempcionális összegek arányában összesen évi 5000 Ft-ot kellett befizetni. 1809 tavaszán tehát a 350-huszár és a tisztek felszerelésének költségét a közös insurrectionális kasszából kellett volna fedezni. Egy tiszt felszerelésének költsége ló nélkül 1257 Ft volt.

7 57