A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vigh Kálmán (főiskolai docens, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely): Sopron vármegye francia megszállása 1809-ben

Fabricius Ede így jellemezte a franciák soproni tartózkodását: ,,A fran­ciák úgy viselték magukat, hogy a város polgárainak nem lehetett okuk pa­naszra, úgyhogy a megszálló francia katonák inkább barátoknak, mint el­lenségnek tűntek." A legnagyobb gondot a megszállás pénzügyi része jelentette, a természet­beni és pénzbeli hadisarcot is a lakosságnak kellett előteremtenie. Hiába vetettek ki hadiadót a nemességre, követelték az állami adó kétszeresét a parasztoktól, nehezen jött össze a pénz. Nehézséget okozott, hogy magán­személyek, falvak egyaránt kérelmekkel ostromolták a vármegye francia hadisarcot felosztó bizottságát, melyben hozzájárulásuk mérséklését kér­ték. A bizottság a hadisarc felosztásánál az 1796-os subsidiumot vette ala­pul, de figyelembe vette az ingó javakban 1796-tól beállott változásokat is. Völcseg lakói arra hivatkoztak, hogy határuk terméketlen, 1809-ben gyenge termést takarítottak be, erejükön felül támogatták az inszurrekciót is. Mesterháza bírája arról írt kérelmében, hogy a falunak mindössze-27 háza van, ebből tízben zsellércsalád él, a többiek a szomszéd határban, a Chernél urak szántóföldjein dolgoznak napszámosként, a falu nem tudja kifizetni a hadisarc rá eső részét, csökkentést kért. Alsó-Bük azt sérelmezte, hogy két­szer annyit kell fizetnie, mint Közép- és Felső-Büknek, a csepregiek az ellen tiltakoztak, hogy nagyobb terheket kell viselniük mint 1796-ban. A vár­megye minden részéről érkeztek hasonló tartalmú kérvények. Rengeteg kérelem érkezett magánszemélyektől is. Báró Meskó Jakab Sopronból sokallta a rá kivetett 20 625 forintot, ugyanis 1796 óta birtokai­ban változás állott be. Drasburg helységben lévő birtokainak 1/3-t, amely ak­kor zálogként volt nála, Eszterházy Miklós kiváltotta, míg gyalókai birto­kait eladta Molnár Lajosnak. Meskó kérelmének utolsó sorai majdnem min­den kérvényben olvashatóak: „Birtokaim nagy része többnyire szoros hatá­rok közt, sovány és kövecses természetű földekből áll." Parragh Ferenc ügyész arról írt, ha be kell fizetnie a hozzájárulását, akkor ,, . . . még szük­séges esztendőbeli ruházatomra sem marad elegendő költségem". Özvegy Nagy Pálné szül. Bezerédy Judit Horpácsról rá eső 2365 forint első részét — 591 forintot — már befizette, de ez is érzékenyen,érintette, a további részletek törlesztésére viszont képtelen, annak ellenére, hogy több helyen is vannak birtokai. Nem értett egyet a kivetés módjával özvegy Pászthory Dánielné szül. Felsőbüki Nagy Anna Egy házasfaluból, Vörös József, Csu­por Antal mihályi nemesek, Eszterházy Miklós, Tóth Ferenc táblabíró sem. A hadisarcot felosztó bizottsághoz szeptember végéig 41 kérelem érkezett. A bizottság az esetek döntő többségében engedélyezte a hozzájárulás csök­kentését, néhány esetben a vagyoni helyzet felmérését rendelte el. Végül a megyebeli földesuraktól, nemesektől, papoktól, uradalmi tisz­tektől, királyi városoktól és az adózó néptől 2 981 253 forint jött össze, beszámítva a 14 000 forint értékű egyéni adományokat is. A vármegye be­vételét gyarapította a francia katonaság távozása után megmaradt élelmi­75

Next

/
Thumbnails
Contents