A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Vigh Kálmán (főiskolai docens, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely): Sopron vármegye francia megszállása 1809-ben

telkeken a gyümölcs megdézsmálásával kárt okozzanak. A város kapuinál álló francia őrséget utasította, hogy minden bejövő katonát vizsgáljanak meg, s ha az gyümölcsöt lopott, azonnal tartóztassák le. Hasonló szellemben intézkedett Riccé tábornok is, mikor augusztus 4-én közölte Sopron vármegye képviselőivel, hogy Napóleon parancsára csak gróf Daru intendáns tábornok jogosult rekvirálásokat követelni, de ő is csak Riccé tudtával rekvirálhat, vagyis a vármegye a máshonnét jövő rekvirálási követeléseket figyelmen kívül hagyhatja. Hasonló volt a franciák berendezkedése a vármegye falvaiban is. Minden helység pontos kimutatást vezetett, hogy mennyibe került a francia csapatok ellátása. Bagyog községben például 12 napig állomásozott egy kisebb csapat 32 közlegénnyel és egy kapitánnyal. Horváth István bíró jelentése szerint ezen nem egészen két hétben a franciák ellátása a következőket jelentette: 384 porció kenyér, 384 font (192 kg) hús, 384 ice (307 1) bor, 48 (38 1) ice pálinka, 388 porció zab, 96 ice zsír, 768 tojás - összesen 1209 forint értékben. Egyed faluban június 8-án tűntek fel először a francia katonák. Montbrun lovassági tábornok, hadosztályparancsnok 1800 lovasával néhány napig állomásozott a faluban, csapatainak eltartása 22 684 forintot tett ki. Az árpási plébános, Pádl József feljegyzést vezetett azokról a napokról, melyeken francia tiszteket és közlegényeket látott el élelemmel és itallal. Árpást július 20-án szállta meg a francia katonaság. Hozzá egy tisztet és két közlegényt szállásoltak be, akiket saját költségén tartott el. Egészen augusztus 30-ig — távozásukig — napi háromszori étkezést biztosított, a tisztnek napi négy, a közlegényeknek egyenként három forint értékben. Pádl Józsefnél egészen november 17-ig laktak francia katonák — utoljára egy strázsamester —, akiket a fenti módon látott el. Az árpási lelkész feljegyzéseiben megemlítette, hogy a beszállásolt katonák viselkedésére nem panaszkodhat, néhányukkal többször is elbeszélgetett, bár csak nehezen tudták egymást megérteni, tekintettel arra, hogy ő nem beszél franciául. A francia katonaság és a helyi lakosság kapcsolatában nagy gondot jelentett, hogy a magyar falvak lakói nem beszéltek franciául. A beszállásolt katonák parancsnokai jelentéseikben panaszkodtak is, hogy nehezen tudnak érintkezni a helyiekkel, a magyar parasztok bizalmatlanul fogadták a különböző szállításukat igazoló francia nyelvű ellennyugtákat, s Sopronba mentek velük. A falvakat megszálló francia katonaság parancsnokainak az első kérdése az volt a helyi elöljárókhoz, hogy beszél-e valaki a faluban franciául. Legtöbbször „nem" volt a válasz, így maradt áthidaló megoldásként a német nyelv. Azok a helységek is, ahová nem tértek be a francia csapatok, kivették a részüket az ellenség ellátásából. Farad lakói szeptember 11-től november 20-ig folyamatosan szállítottak élelmet Győrbe, Kapuvárra, Szili-Sárkányba és Egyedre. Alsó-, Felső- és Közép-Bük szintén mentesült a francia be72