A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Veress D. Csaba (történész, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém): A Francia Császárság és a Habsburg Birodalom háborúja 1809-ben

Június 29 és július 3 között a francia II., V. és VI. hadtestek fokozatosan a Rába mögé, majd Bécs körzetébe vonultak vissza. Győrt azonban nem ürítették ki. Továbbra is ott maradt az olasz Severoli-hadosztály Bonfani-dandárának 2. olasz sorgyalogezrede, a dalmát gyalogezred egy zászlóalja és a 25. lovasvadász-ezred. A es. kir. csapatok óvatosan követték a visszavonuló francia osztagokat. A komáromi hídfőből előnyomuló magyar nemesi Gosztonyi-lovasdandár (a torontáli, barsi, pesti, vasi nemesi lovasezredek) Győrig nyomultak előre, illetve Győr és Pápa között elérték a Rába vonalát. Egyidejűleg a — Tirolból és Karinthiából visszavonuló - cs. kir. VIII. (Chasteler) hadtest Pápa, Celldömölk, Sárvár, Kőszeg vonalra vonult fel. Július 5—6-án a Rába vonalán álló cs. királyi csapatokig hallatszott a — Bécstől északra - Wagramnál dúló csata ágyúdörgése. A két napig tomboló ütközetben a francia Németországi Hadsereg és Itáliai Hadsereg súlyos vereséget mért a cs. kir. főseregre. Július 12-én a Thaya folyó mögé visszavonuló cs. kir. fősereg — és egyben a teljes Habsburg-hadsereg — főparancsnoka, Habsburg Károly főherceg generalisszimusz Znaim városában aláírta a franciákkal kötött fegyverszüneti okmányt, amelyről azonban hiányzott a császár-király aláírása. A háború harmadik — befejező — szakasza (1809. július 12-november30.) Habsburg I. Ferenc császár-királyt felháborította, hogy testvéröccse az ő megkérdezése nélkül kötött fegyverszünetet. Ezért még azon a napon utasította János főherceget — a Dunántúlon újra felállított — cs. kir. Déli Hadsereg parancsnokát, hogy a IX. és VIII. hadtestekkel, valamint a magyar nemesi felkelő hadakkal indítsanak azonnal támadást a Rába-vonalról Sopron általános irányba. Július 14-én az első lépcsőben felvonuló VIII. (Chasteler) hadtest megkezdte a támadást Kőszeg—Sopron irányába, a DC. hadtest pedig Győrtől D-re kelt át a Rábán. Közben — már július 11—12-től — a francia Itáliai Hadsereg csapatai is megkezdték visszatérésüket a Dunántúlra. A két — egymással szemben előnyomuló — hadsereg között helyenként kisebb összecsapásokra is sor került. Miután az összecsapásokban mindenütt a cs. kir. csapatok maradtak alul, július 16-án a császár-király utasította a cs. kir. Déli Hadsereg parancsnokát, hogy csapatait állítsa le és vonja vissza a Rába mögé. A visszavonulás már javában tartott, mikor július 19-én a császár-király is aláírta a franciákkal kötött fegyverszünetet. A fegyverszüneti egyezmény értelmében a francia Itáliai Hadsereg П., V. és VI. hadtestei újra a Rábáig nyomultak előre, s továbbra is birtokukban tartották Győr várát. 18