A Napóleoni háborúk és a magyar nemesség (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 2. 1992)

Veress D. Csaba (történész, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém): A Francia Császárság és a Habsburg Birodalom háborúja 1809-ben

Az Ácstól Vasvárig terjedő vonalat a magyar nemesi felkelő csapatok szállták meg: a Mecséry-hadosztály (Keglevich-, Gosztonyi és Andrássy-dandárok) zárta körül Győrt, ettől délre helyezkedett el a Hadik-hadosztály (Luzsénszky és Csekonics-dandárokkal). A IX. és VIII. hadtestek a Dunántúl DNy-i negyedében helyezkedtek el (47 gyalogoszászlóaljjal és 16 lovasszázaddal). (3. sz. függelék) Az 1809. július 19-i fegyverszünet után megkezdték a béketárgyalások előkészületeit. A tárgyalások színhelyéül Magyaróvári jelölték ki. A Komáromban tartózkodó Habsburg-család körein belül azonban újra vita tárgyává vált a békekötés. Újra feléledt a háborús-párt, élén a császár-király nejével, Mária Ludovikával, akinek az volt a véleménye, hogy a — súlyos wagrami vereség ellenére! — a cs. kir. hadsereg ereje töretlen, s alkalmas egy új támadó hadművelet végrehajtására! Az újra feléledő háborús párt továbbra is Anglia pénzügyi és katonai támogatásában, valamint a spanyolországi felkelésben bízott. Ugyanakkor a háborús-pártnak sikerült félreállítani a békepárt legjelentősebb személyiségét: Habsburg Károly főherceg generalisszimuszt, a cs. kir. hadsereg főparancsnokát. De támadásaik nem kímélték az ugyancsak békepárti József nádort és János főherceget, a cs. kir. Déli Hadsereg parancsnokát sem. A háborús tervek azonban csak az intrikák szintjén maradtak, mivel a cs. kir. hadsereg tábornoki kara is — tisztán látva a hadsereg súlyos helyzetét! — elvetette a háború folytatását. A háborús tervek ellen szólt az a súlyos tényező is, hogy a hadsereg sorain belül júliusaugusztustól kezdve egyre tömegesebbé váltak a járványos megbetegedések, s a pesti, székesfehérvári, veszprémi, komáromi, pécsi, stb. katonai kórházakban ezrével feküdtek a beteg császári katonák. Hosszas előkészületek után, 1809. augusztus 17-én megkezdődtek Magyaróváron a béketárgyalások Jean-Baptiste Champagny francia külügyminiszter és Metternich gróf, a cs. kir. békedelegáció kamarása között. Mivel a francia fél igen kemény követelésekkel lépett fel (s a bécsi császári főhadiszálláson Napóleon császár és Talleyrand között vita folyt a Habsburg Birodalom megszüntetéséről is!) — 1809 augusztus végén újra felvetődött a Habsburg kormánykörökben a háború folytatásának gondolata. A feszült helyzetben — augusztus 31—szeptember l-jén — Napóleon császár személyes látogatást tett a francia hadsereg előretolt bázisán, a győri várban. A háborús feszültség egész szeptember 20-ig tartott. Ezen a napon lejárt a július 19-i fegyverszünet. Annak ellenére, hogy a két fél a fegyverszünetet meghoszszabbította, a háborús pánik október közepéig elhúzódott. A hisztériának csak az 1809. október 14-én — a bécsi Schönbrunn-palotában — aláírt békekötés vetett véget. A Habsburg Birodalom súlyos árat fizetett az 1809. évi háborúért. A békekötés alkalmával le kellett mondania 150 ezer négyzetkilométernyi területről és 3,5 millió főnyi lakosságról. Elvesztette Horvátország nagy részét, Triesztet, Krajnát és Karintia déli részét, melyből a francia politika megszervezte a — Francia Császársággal szövetséges — Illíriai 19