Sebestyén Gyula emlékére (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 1. 1989-1991)

Petánovics Katalin: A zalai summásgyerekek munkába nevelése

PETÁNOVICS KATALIN: A ZALAI SUMMÁS GYEREKEK MUNKÁBA NEVELÉSE I. A summás téma gyűjtése során minden alkalommal megkérdeztem beszélgető társaimat a gyermekkorukról: milyen volt, milyennek érezték akkor, s hogyan látják ma, visszapillantva a rég elmúlt évtizedekre. Ilyenkor messze néznek, túl a kérdező feje fölött és az ember csak sajnálkozhat azon, hogy egy rejtett kamera nem örökítheti meg ezeket a minden szónál többet mondó pillantásokat. Vannak olyan döbbenetes egyéni sorsok, amelyek végig élése szinte leírhatatlan. De mi nem ezeket idézzük fel, hanem csak a hétköznapi, a szegényekre általánosan jellemző életformát. Tesszük ezt azért, mert a gyermekkor szervesen hozzátartozik az ember életéhez, s azért is, hogy ennek ismeretében megrajzolhassuk a parasztság legszegényebb rétegén belül a munkába tanulás kezdetét és folyamatát. II. Zala megye az ország harmadik legnagyobb summáskibocsátó megyéje volt Borsod és Heves mögött.

1 A zalai summásjárás kezdetét pontosan nem ismerjük. A jelentősebb munkaerő vándorlás a századforduló körüli időre esik, de megyén belül vannak időbeli eltolódások.

2 Okait éppen csak érintem, hiszen a szakirodalom bőségesen tárgyalja: a nagybirtok szorítása, a rossz termesztési viszonyok, elmaradt gazdálkodási forma, s ennek következtében alacsony színvonalú termelékenység, az egy főre jutó kevés jövedelem és a magas gyermekáldás. A túlnépesedés következtében a földek elaprózódtak s a felszabadult munkaerőfelesleg megindult a városokba és a mezőgazdasági idénymunkákra.

3 Zala megyében a századforduló táján még igen magas a születési arány. Általában 5—6 élő gyermekkel lehetett számolni, de nem volt ritka a 8— 10 gyerekes család sem. Beszéltem még olyan volt summásokkal, akiknek nagyapja 50—80—100 holdon gazdálkodott, de 10 gyereke volt, s gyerekei sem panaszkodhattak magtalanságra, így az örökség az unokák számára már csak a szülők emlékeiben létező mesévé vált.

4 61