Vajkai Aurél: Bakonybél. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Veszprém megyében (Veszprém, 1970)

és a lobogó tűz mellé szúrták. Ez mint népi halsütési mód régen eltűnt, viszont később az idegenforgalom időnként felújítja mint látványosságot. A húsfogyasztással kapcsolatban még idéznünk kell itt a régi mondást: „A paraszt csak akkor eszik tikot, ha a tik döglik, vagy a paraszt döglik". A tej- és tojásfogyasztás falun nem túl nagy, s a gyümölcsnek is kisebb a jelentősége a táplálkozásban. Az utóbbiakkal kapcsolatban azonban ne feledjük, hogy a falusi étlapról nem olvasható le feltétlen bizonysággal a paraszti ízlés, mert a felhasználható nyersanyag egyszersmind fő jövedelmi forrás, s gyakran épp ezért, mert a piacon értékesíthetik, hiányzik az asztaláról. A Bakonyságban az étlap reggelijén szerepel a tej, leves, kisebb mértékben a kávé, tancsi, töpörtyű, sütő tök, szalonna, paprikás krumpli. Ebéd télen a disznóölésből maradt húsféle, töpörtyű, szalonna, hurka, vagyis voltaképpen ebédet külön nem főznek. Tavaszszal leggyakoribb a kétfogásos ebéd, hétköznap majdnem kizárólag leves és tészta, nagyritkán főzelék. Leves és hús vasárnapi ebédnek számít, ritkább a háromfogásos menü: leves, hús, tészta. A vacsora nagyjában az ebédhez igazodik, a vacsorára általában fontos a leves, s míg a vasárnapi háromfogásos menü vacsorára két fogássá alakul, addig a hétköznapi egyszerű ebédet gazdagabb vacsora válthatja fel. A leggyakoribb vacsora a paprikás krumpli vagy a tésztaleves és a gánica. Mindent összevetve megállapítható, hogy a vacsora fontosabb az ebédnél, estére több ízben kerül főtt étel az asztalra. Az ünnepi étlapok közt első helyen áll a lakodalmi étlap, érthető módon, hisz a nagy lakodalom tengelye az étkezés, ami rendszerint estefelé kezdődik és eltart másnapig. A lakoma anyagát részben a vendégek hozzák, egy-egy tányér süteményt, egy-két eleven tyúkot, tortát, ezenfelül kölcsönbe edényt, abroszt stb. Az ajándékba hozott süteményt, tortát a kamrában halmozzák fel mosóteknőben, onnan tálalnak. Divatos a cukorban pörkölt mandulából készített tornyos ház, madaras formájú torta. A lakodalmi menüt hozzáértő asszonyok a „szakácsok" főzik, nagy háznál kint az udvaron, szabad tűzön, a hatalmas lakodalmas fazekakban. Bakonyságban az átlagos étrend: i. Becsinált aprólékos leves tyúkhússal és lúdgégének nevezett főtt tésztával. 2. Kelt fánk vagy túrós lepény. 3. Marha- vagy birkapörkölt haluskával vagy tarhonyával. 4. Disznóhús tyúkhússal, kolbásszal keverve, savanyúsággal. 5. Sütemény, torta, kalács, mindezek közt persze bor. Éjfélkor a húst újra kezdhetik. A mindennapi étkezés rendjével kapcsolatban megjegyezhetjük, hogyha elég tágas a konyha, abban esznek, ha kisebb, úgy a szobában. A legtöbb helyen már külön tálból étkeznek, de még a közelmúltban is akadt nagy gazda, aki béresével közös tálból kanalazta a vacsorát. Ma már az asszony, a gyerek is az asztalnál kap helyet, korábban azonban az asszony valami alacsony gyalogszéken vagy a küszöbön ülve, távol az asztaltól kanalazgatta levesét. Ezek után lépjünk az utca felőli rendesebb, ún. tiszta szobába. A Bakonyságban, a Balaton mellékén egyaránt, az elülső szobában négyszögletes %öld szemes kályha 20