Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
A SÓ LY I PAPÍRMALOM (1790-1851) Méhkasok utalnak a méhészkedésre. Az eladott szőlőben szolgált a porhéjas, kapahajtásos műveléshez való „porhálló" kapa. A parasztkocsi és a cseh kocsi is beszédes eleme az összeírásnak. Három ízben kellett kótyavetyét tartani, míg októberben a közben előállított készpapírt is sikerült értékesíteni, s a befolyt 4598 forint révén az elhunyt özvegy minden tartozása megszűnt.76 11. Joseph Rittig (Riethig) Flórián Ignác mester hívására Ausztriából érkezett papírkészítő mester, akit „hamar elbocsáj- tottak".77 1821 májusában elárverezték 3 arany, 1 ezüst és egy tombaktokos zsebóráját, két ezüst- kupakos pipáját és egy ezüstcsészéjét, hogy két papírkészítő legénnyel szembeni jelentős tartozásait (Johannes Haasnak 250 forint, Josef Rothvaldnak 59 forint) kifizethessék.78 Felesége Johanna Keller volt, Ludwig Keller lánya, akitől 1821 októberében elvált, annak „hűtlensége, paráznasága" miatt.79 Johannának haza kellett térnie Galgócra négy gyermekével és az apai örökséggel. Rittig novemberben még mint sólyi papírkészítő legény hallgatta meg az ítéletet.80 Mindenesetre a négy élő gyerek nevelése közben másik négy gyermeket már eltemetett 1807-1818 között Johanna.81 12. Joseph Rothvald (Rolvald) Papírkészítő legény, 1821-ben említik.82 13. Christian Kiserstein, 1790-1822 Német, evangélikus papírkészítő, 1821-ben munkavezető „első legény".83 Elképzelhető, hogy rokona Georg Christian Kefersteinnek, akinek 1766-ban fiához írt intelmeit Bogdán István közölte.84 Nőtlenül halt meg 32 évesen. 14. Kari Kiserstein, 1781-1821 Christian Kiserstein bátyja. 1821-ben „második legényeként említik testvére mellett. 15. Csóka János, 1764-1822 Papírkészítő legény, nőtlenként halt meg. 1821-ben említik ugyanott. 16. Michael Leben, 1795-? Papírkészítő legény 1823-ban Flórián Ignác keze alatt.85 17. Flórián Ignác Papírkészítő legény, majd árendás mester, valószínűleg már 1807 körül Sólyban dolgozott.86 Felesége Stefanits Éva. Mint árendás 1823-ban panaszos levélben válaszolt az uradalmi kezdeményezésre született járásbírói megintő levélre, önérzetesen ecsetelve küzdelmét „egy elpusztult házban lévő malomban."87 18. Jacob Geyerl (Teyerl) Papír készítő legény, aki 1822-ben „30 hetekig" mesterként, illetve „kormányzóként" szolgált. Mindenesetre az „eszeveszett, részeges, dologkerülő, kártevő és veszedelmes földönfutó emberiül" - ahogy Ballek plébános, Flórián kezese titulálta - 1823 tavaszán megszabadultak, eltiltották a malomtól. Az idős legény panaszt tett a veszprémi vikáriusnál is, aki erre figyelmeztette Ballek atyát: Geyerl által még követelt 95 forintnyi bérhátralékot fizesse ki, különben az ügyet az uraság (az apát) elé viszi. A fölfortyanó válaszlevélből kiderül, hogy „Geyerl Jakab [...] a köztudományra jólelkű Flórián Ignác árendátornak mindennapi ]edzőkönyvnek bizonyossága szerint [...] 3 szór 17 holnapok alatt a kényes munkától el kergettetett és útnak eresztett, de elmenni nem akarván [...] mint öreg ember irgalmasságul meg jobbítása reményében be vétetett [...] az őgonoszsága annyira ment volna, hogy mint isteni, mint egyházi törvényeket, mint pedig a papíros malomban az árendátor és legényei között tett egyezség leg első pontját (melyben az Isteni szolgálatnak igazán be tellyesítésére legnagyobb kötelezettséggel sürgettetnek) istentelenül meg vetvén a többi öt legényeket az isteni szolgálat helyett böjti vasárnapon hagymáskéri kortsmába vitte és egész napot részegséggel töltvén annyira meg részegítette, hogy csak a földön mászkáltak [...] dél után valami 3 óra tájban részegen a munkához kapván már 5 holnapig álló egészséges új prést el rontották és evvel több mint 600forintokra menő kárt okoztak [...] amit nem érdemlett, kifizettetett és útnak bocsájtatott [...] mint öregsége mind pedig rossz viselete miatt nemigen remélhet másutt kenyeret". A plébános még a „Politzier Jurisdictió"-hoz is esedezett, hogy Geyerlt a „határbul ki csapják".88 19. Gáspár Atdorf (Attorf) Papír készítő mester, 1825-1828 között árendás. Csupán annyit sikerült megtudni róla, hogy felnőtt fia is értett a papírmalom műszaki berendezéséhez; 1828-ban vele végeztette el a szükséges javításokat.89 65
