Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
iGAL (PÁPA) 19. SZÁZADI PAPÍRMALMA volta kijönne; a m[é]lt[ósá]g[o]s uraság a súlyosabb költségeket nem sajnálván, kész lesz módokat abban keresni, hogy a Hollünderből kifolyó víz a Tapolca árkába egyenesen nefollyon. Az uradalom presztízsét és érdekeit védő ügyvéd „védőbeszéde" után, melyben a Tapolca patakot szeretné csigalassúságú andalgásra bírni, hogy legyen ideje megtisztulni, nézzük végül a doktorok látleletét: III. Puchly Ignác rendes főorvos, Cseresnyés Sándor Veszprém vármegye 2. rendes orvosa, Rock János Veszprém megye tiszteletbeli orvosa- közös jelentésük, 1832. június 3.36 A Tapolca vize felbugyogása és így eredete helyén is egy fok mésszel bővölködő, puha víz légyen [...] Az egész pjapiros] malomban őszvetakarodó tisztá- talanságot magába foglaló és felvevő Holländer nevű nagy kádnak, mint egy savanyú, vizes üveg szájához hasonló csőjén kitakarodó szőke vízből merítvén, egy meszelyben találtunk mintegy egy tizenkettedrésznyi nyalkával egyesült, minden különös íz és szag nélkül való finom rongy pelyhecskék ülepedését. [...] 14000 sőt ide értvén a számtalan utasokat és az esztendőnként történő számos nevű vásárokon egybegyűlteket- sokkal több ezer népnek, ha mindjárt csak undoro- dásból, csömörből kapott is, - de a legveszedelmesebbé tehető betegségeknek elhárítására a kutak fúratása vagy ásatása legjobb, s legcélirányosabb (sőt egyedül való) eszköze lehet. Az idézett vizsgálat eredményeképpen megszületett a vármegyei végzés,37 amely a vízszeny- nyezés vádját elejtette, ugyanakkor hangsúlyozta a kibocsájtott szennyvíz szűrésének szükségességét. Az uradalmi ügyvéd érvelésének mindenesetre erős pontja, ahol a papírmalomnál valóban sokkal jelentősebb mértékben vízszennyező kelmefestő és bőrfeldolgozó iparosokra céloz; aránytalan lett volna Pápa lakosságának ivóvíz gondjait egyedül Igalra hárítani. A helyszíni bejárásból a malom műszaki jellemzői közül csak annyi derült ki, hogy a malommű három kerékkel üzemelt (legalább) egy hollandit, illetve egy zúzóművet hajtva. A harmadik lehetett az emeleti rongyvágógép működtetője. 1846-ban Gombás Mózes szolgabíró arról tudósított jelentésében,38 hogy az igali papírmalom „jelenleg új gépekkel fog elláttatni". Ez az adat talán összefügg az 1857-ben már kétségtelenül üzemelő gőzgéppel: a „Soproni Iparkamara területén négy papírmalom van; amiből az egy pápai gőzgéppel üzemel, a másik Lékán, harmadik Pinkafőn és egy Pécsett. "39 Semmi nyoma annak, ami azt valószínűsítené, hogy a beállított gőzgép esetleg papírgépet működtetett volna. Az azonosított készítmények között mindenesetre géppapír nem fordult elő. Bogdán István szerint egy-egy közepes korabeli papírgéphez 6-8 hollandit kellett üzemeltetni, hogy (napi 9-10 mázsa készanyag előállításával) gazdaságosan ki lehessen használni a gép termelékenységét.40 Sem a gép, sem a hollandik elhelyezésére nem lett volna elegendő tér a malomban, így csak azt tételezhetem fel, hogy a már eddig is meglévő berendezések működtetését váltotta fel a gőzgép a vízerőgép helyett. Nyersanyagok és készítmények Az igali papírmalom működési feltételei között talán első helyen állt a 18. századi Tízes malomnál már jellemzett természeti adottság, a vízerőt és gyártásvizet adó Tapolca patak egész évben egyenletes bőségben adott hévvize. A malom működése idején még nem létezett a tapolcafői vízmű; a patak vízhozama a szokott állandó mennyiség volt. Csupán a Tapolca vízén harminc vízimalmot írt össze az idézett protokollum 1830-ban! Ezek sorában a forrásfőtől számított hetedik volt a papírmalom. A rongy beszerzését, felvásárlását biztosította, hogy Pápa az egyik rongy gyűjtő központnak számított a 19. század elején. Az 1828 előtti adatokat indokolt lesz a sólyi papírmalom leendő ismertetésénél idézni, itt csak egy forrást mutatok be. Részlet Márkus Antal főjegyző 1828. február 4-i jelentéséből:41 „Vágynak továbbá megyénkben több ronggyal kereskedő zsidók, kik öszve járván a szomszéd vármegyéket úgy, mint nlemejs Fehér-, Somogy-, Baranya-, Tolna- és Zala vármegyéket, a szedett rongyokat megkülönböztetve mineműségük szerint a rongyokkal nagyban kereskedést űző zsidóknak szállítják, a közönségesnek mázsáját 4 ft-okon, a finomabbakat pedig 8-9 ft-okon eladni, kik által ismét Sopron városa mellett levő Deutsch Kreutz helységébe - néha pedig Ausztriában lévő Frantzenstahli papíros fabrikába hordatik- volt ezelőtt két esztendővel bizonyos Rothersdorfi ausztriai Eidilitz nevű zsidó is, ki a rongyokat tőlük meg szokta vásárolni, most azonban egy pár ezer mázsa rongyok lévén együtt, azt eladni nem tudják, és innen gyanítják, hogy a rongyokkal való kereskedés megfog csökkenni (...) a jelentett helyekre történt kivitel alig 45
