Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet

Papírmalmok és papírtörténet üt fel esztendőnkint 1500 mázsát. Többire a tenger partolira [Fiumébe?! - K. P.), vagy külföldnek egyéb részeire ebbeli kereskedés kiterjedne, annak köztudo­másra semmi nyoma sincsen." A rongy mellett szükséges enyvnek való bir­kaláb, bőrhulladék beszerzése a kiterjedt bako­nyi pásztorkodás és uradalmi állattartás révén ugyanúgy nem jelenthetett Igaion problémát, ahogy a mészégetőkkel bővelkedő Bakonyból a mész beszerzése sem. A papírmalom készítményeiről tudósító for­rások között elsőként idézzük a vármegyei köz­gyűlés hazafias, a kort jól jellemző hangú fel­szólítását az illetékesekhez 1832-ből:42 „Papiros, mely a vármegyének szükséges, a két e megyében lévő papíros malombul rendeltetett vétetni. A papirosbeli szükséglet [...] a megyében divatban lévő két papiros malombul, egyebeket is pedig a hazai készítményekből szerezze bé, hogy a honnyi szorgalomnak így is na­gyobb ösztön és gyarapodás eszközöltessen." Fényes Elek statisztikája szerint „...szinte jó papirost készítő papai új intézet hetenkint 100 rizsmát szolgáltat."43 Gombás Mózes szolgabíró már idé­zett jelentésében felsorolja az igali malom készít­ményeit is: „Termékei leginkább közönséges író, nyo­mató, itató és pakoló papiros." Bizony, nem állítja, hogy „fein" postapapír is készült volna, joggal. Tóth Ferenc, a tudós pápai kollégiumi tanár és református püspök naplójából ismert, a létesí­tendő nyomda ügyében írt levélmásolatában je­gyezte fel: „Itt helyben van a méltóságos uraságnak papiros malma, ahonnan nyomtató papirost könnyen, és fuvar nélkül szerezhetünk. "44 A levéltári kutatások során megismert, azo­nosított készítmények alapján (lásd: képmelléklet papírleírásai és vízjelrajzai V. 28.-VII. 41-ig) a kö­vetkező, Igaion készült mérettípusokat találtam: kis médián médián nagy médián nagy posta kis regál regál régészt (510x405 mm (530x420 mm velin is!) (520x430 mm (460x365 mm (595x450 mm (600x458 mm (520x420 mm- körülvágott méret)- körülvágott méret/- körülvágott méret)- körülvágott méret) ép) körülvágott méret) körülvágott méret) Az alkalmazott vízjelek vagy tradicionális tí­pusmegjelölő ábrák (postakürt, címer, horgonyos merkurkereszt), vagy minőséget sugalló idegen márkajel alkalmazása (pl. a híres holland papí­rok kagyló-jele) - a már említett mester-, bérlő­vagy tulajdonnévvel. A „P. P." rövidítés valószí­nű feloldása: Pápai Papirosmalom (mellékletben: VII. 39-40.). Az igali papírok megismert példányait ösz- szességükben jellemzi a közepes, illetve kissé gyenge minőség. Az anyagban csak elvétve for­dul elő finom fogású, a világos sárgásfehéret megközelítő, alacsony g/m2 arányú darab. Bog­dán István szerint az anyag előkészítésével való­színűleg bajok voltak Igaion;45 a feltűnően nagy, durva rostcsomók a készítmények többségében arra utalnak, hogy a kiőrlés általában nem volt elégséges. Egyetlen alkalommal került kezembe kiváló minőségű, jól fehérített, finom igali készít­mény: 1832-ben felhasznált velinpapír, médián méretű, kb. 70 g/m2 tömegű (melléklet VII. 39.). Leitner Ignác idején, neve szerepeltetésével ké­szült másik velinpapír 1836-ból került elő (VI. 37.). Hogy mekkora piaca lehetett a malom készít­ményeinek, illetve, hogy hogyan zajlott az érté­kesítés, arról nem sikerült adatokat találnom. A felhasználókat tekintve a korabeli határok sze­rint vett Veszprém és Zala vármegyék területé­ről számos településről megtalálhatjuk az igali papírokat a mai Veszprém megye világi és egy­házi levéltáraiban, a gyűjteményi adattárakban, de egyes falvak egyházközségi, illetve kisnemesi családi iratanyagában is (pl. Monoszló, Mencs- hely, Pula). Sajnos konkrétan igali papírokra vo­natkozó ár-adatok sincsenek. Az 1840-es évek a papírgyáripar hazai ki­bontakozásának periódusát jelentették; a kínálat bővülésével együtt járt a papír-kiskereskedelem terjedése is. írószereket és különféle, közelebbről meg nem határozott papírféleségeket is árusító boltosok voltak Pápán 1847-ben Stampfl Pálné, Schmid Jakab, 1849-ben Czink Imre, Csepen Jó­zsef és Stampflné.46 Az ő beszerzési forrásaik ho­mályban maradtak, csak annyi bizonyos, hogy az iskolák és a közigazgatási szervek pl. fogalmazó- és írópapírokat vásároltak nálunk. A papírmalom megszűnése és utóélete A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara tudósítá­sa szerint47 1860-1862 között „A papirosgyártás kamara kerületünkben [...] három gyári teleppel kevesbült, miután a pécsi, lékai és pápai papiros malmok megszűntek." Megpecsételődött a pápai papír másfél évszázados léte, elkészült és sajtóba került az utolsó ívpapír, melyet itt merítettek. 46

Next

/
Thumbnails
Contents