Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
Papírmalmok és papírtörténet üt fel esztendőnkint 1500 mázsát. Többire a tenger partolira [Fiumébe?! - K. P.), vagy külföldnek egyéb részeire ebbeli kereskedés kiterjedne, annak köztudomásra semmi nyoma sincsen." A rongy mellett szükséges enyvnek való birkaláb, bőrhulladék beszerzése a kiterjedt bakonyi pásztorkodás és uradalmi állattartás révén ugyanúgy nem jelenthetett Igaion problémát, ahogy a mészégetőkkel bővelkedő Bakonyból a mész beszerzése sem. A papírmalom készítményeiről tudósító források között elsőként idézzük a vármegyei közgyűlés hazafias, a kort jól jellemző hangú felszólítását az illetékesekhez 1832-ből:42 „Papiros, mely a vármegyének szükséges, a két e megyében lévő papíros malombul rendeltetett vétetni. A papirosbeli szükséglet [...] a megyében divatban lévő két papiros malombul, egyebeket is pedig a hazai készítményekből szerezze bé, hogy a honnyi szorgalomnak így is nagyobb ösztön és gyarapodás eszközöltessen." Fényes Elek statisztikája szerint „...szinte jó papirost készítő papai új intézet hetenkint 100 rizsmát szolgáltat."43 Gombás Mózes szolgabíró már idézett jelentésében felsorolja az igali malom készítményeit is: „Termékei leginkább közönséges író, nyomató, itató és pakoló papiros." Bizony, nem állítja, hogy „fein" postapapír is készült volna, joggal. Tóth Ferenc, a tudós pápai kollégiumi tanár és református püspök naplójából ismert, a létesítendő nyomda ügyében írt levélmásolatában jegyezte fel: „Itt helyben van a méltóságos uraságnak papiros malma, ahonnan nyomtató papirost könnyen, és fuvar nélkül szerezhetünk. "44 A levéltári kutatások során megismert, azonosított készítmények alapján (lásd: képmelléklet papírleírásai és vízjelrajzai V. 28.-VII. 41-ig) a következő, Igaion készült mérettípusokat találtam: kis médián médián nagy médián nagy posta kis regál regál régészt (510x405 mm (530x420 mm velin is!) (520x430 mm (460x365 mm (595x450 mm (600x458 mm (520x420 mm- körülvágott méret)- körülvágott méret/- körülvágott méret)- körülvágott méret) ép) körülvágott méret) körülvágott méret) Az alkalmazott vízjelek vagy tradicionális típusmegjelölő ábrák (postakürt, címer, horgonyos merkurkereszt), vagy minőséget sugalló idegen márkajel alkalmazása (pl. a híres holland papírok kagyló-jele) - a már említett mester-, bérlővagy tulajdonnévvel. A „P. P." rövidítés valószínű feloldása: Pápai Papirosmalom (mellékletben: VII. 39-40.). Az igali papírok megismert példányait ösz- szességükben jellemzi a közepes, illetve kissé gyenge minőség. Az anyagban csak elvétve fordul elő finom fogású, a világos sárgásfehéret megközelítő, alacsony g/m2 arányú darab. Bogdán István szerint az anyag előkészítésével valószínűleg bajok voltak Igaion;45 a feltűnően nagy, durva rostcsomók a készítmények többségében arra utalnak, hogy a kiőrlés általában nem volt elégséges. Egyetlen alkalommal került kezembe kiváló minőségű, jól fehérített, finom igali készítmény: 1832-ben felhasznált velinpapír, médián méretű, kb. 70 g/m2 tömegű (melléklet VII. 39.). Leitner Ignác idején, neve szerepeltetésével készült másik velinpapír 1836-ból került elő (VI. 37.). Hogy mekkora piaca lehetett a malom készítményeinek, illetve, hogy hogyan zajlott az értékesítés, arról nem sikerült adatokat találnom. A felhasználókat tekintve a korabeli határok szerint vett Veszprém és Zala vármegyék területéről számos településről megtalálhatjuk az igali papírokat a mai Veszprém megye világi és egyházi levéltáraiban, a gyűjteményi adattárakban, de egyes falvak egyházközségi, illetve kisnemesi családi iratanyagában is (pl. Monoszló, Mencs- hely, Pula). Sajnos konkrétan igali papírokra vonatkozó ár-adatok sincsenek. Az 1840-es évek a papírgyáripar hazai kibontakozásának periódusát jelentették; a kínálat bővülésével együtt járt a papír-kiskereskedelem terjedése is. írószereket és különféle, közelebbről meg nem határozott papírféleségeket is árusító boltosok voltak Pápán 1847-ben Stampfl Pálné, Schmid Jakab, 1849-ben Czink Imre, Csepen József és Stampflné.46 Az ő beszerzési forrásaik homályban maradtak, csak annyi bizonyos, hogy az iskolák és a közigazgatási szervek pl. fogalmazó- és írópapírokat vásároltak nálunk. A papírmalom megszűnése és utóélete A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara tudósítása szerint47 1860-1862 között „A papirosgyártás kamara kerületünkben [...] három gyári teleppel kevesbült, miután a pécsi, lékai és pápai papiros malmok megszűntek." Megpecsételődött a pápai papír másfél évszázados léte, elkészült és sajtóba került az utolsó ívpapír, melyet itt merítettek. 46
