Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Restaurálás és műtárgyvédelem
EGY 19, SZÁZADI SZÓTÁRKÖNYV RESTAURÁLÁ gának kezelése után NH, aq 40%-os oldatot adtam a fürdőbe, hogy a pH-érték ne csökkenjen. A szalmiákszesz előnye, hogy el nem reagált feleslege idővel eltávozik, mivel illékony bázis. Papírduzzasztó hatása is kedvező. E munka elvégzése óta vált számunkra ismertté, hogy a nátriumsók igen könnyen disszociáló, Na + - kationjai a légköri szennyező kén-dioxid adszorpciója, illetve kénsavvá alakulása folytán bekövetkező savas cellulózhidrolizist katalizálják, ezért alkalmazásukat kerülni kell.11 Részben ellensúlyozza a problémát, hogy a régi hagyományos készítéstechnikájú papíroknál, mint amilyen szótárunké is, az alapanyagul szolgáló rongyot mészvizes ál- lasztással bontották, és ezek a mésznyomok savmegkötőként, illetve pufferként hatnak. A színes imprimé előzéklap-töredékek tisztításánál előzetes színtartóssági próba után azonos kezelést alkalmaztunk. A keményítővel kötött pigment a nedvesítés hatására nem lazult fel és nem halványodott. Konzerválás A papírok a tisztító-neutralizáló fürdőből desztillált vizes öblítés után fertőtlenítőoldatba kerültek, melynek összetétele: 0,1% cetil-piri- dinium-bromid (Sterogenol) és 0,5% etanolban oldott oxi-benzoésav-metilészter (Nipagin) desztillált víz:etanol 10:1 arányú keverékében. E két fungicid-inszekticid anyag közül a Sterogenol bomlékony, míg a Nipagin igen tartós hatású. Egyikük sem reagál tintákkal, író- és bélyegfestékekkel, ezért kéziratos bejegyzéseket nem színeznek, vagy halványítanak el. Ezt a fertőtlenítőoldatot később az enyvezőanyag duzzasztószereként használtuk, ismét két munkafázist vonva össze. Az újraenyvezéshez, megerősítéshez metil-etil- cellulózt használtunk 10 s% töménységben, tehát nagy viszkozitású anyaggal dolgoztunk. Az alkalmazott enyvezőanyag olasz tapétaragasztó, márkaneve Glutolin TT. Az átecsetelés után kis idő múlva visszatöröltük a felesleget. Ebben a fázisban keretre feszített műanyag szálas szitán dolgoztunk. A nedves lapokat óvatosan felvéve kifeszített damilszálakon szikkasztottuk - szabad levegőn majd enyhe présbe kerültek szívópapírok közé. Ekkor már nem ragadtak össze. Félórás állás után száraz, lecserélt szívópapírok között 40 °C-ra beállított vasalóval szárítottuk, majd nagyobb présnyomás alá kerültek vissza. A melegítés, vasalás előnye, hogy a gyorsított szárítást oldalirányú vízmigrálás nélkül biztosítja; a víz a melegítés irányába távozik, tehát a papír keresztmetszetében felfelé. így kiküszöbölhető, hogy az esetleg visszamaradt színes, oldott anyagok a széleken foltosodást okozzanak száradáskor. A végleges préselés időtartama egy hét volt. A könyvkötőbőr cserzettségéből nem veszített, ugyanakkor igen száraz, törékeny volt. Mivel víztartamát még nem veszítette el teljesen, kezelésekor arra törekedtünk, hogy kissé lágyabb és tetszetősebb legyen. Könyvbőröknél természetesen nincs arra szükség, hogy teljesen felpuhítsuk; elegendő, ha a nyíláshoz és sarokbehúzásokhoz eső részek rugalmasak. Az alábbi alkoholos keveréket használtuk:12 700 ml t-butanol, 10 ml cetil-alkohol, 10 ml nyers pataolaj, 5 ml 0,1%-os Nipagin, t-butanolban oldva. A megtisztított, még nyirkos bőrt az irhás oldal felől tamponálva többször finoman átgyúrtuk, hajtogattuk, míg hajlékonyságát, simaságát visszanyerte. Kiszikkasztása alatt szívópapírok között feküdt könnyű présben. A présből kivéve a gerinc- és nyílásfelülethez eső részt ismételten fellazítottuk. A tintafoltoknál a vasgallusztinta túlcserző hatása miatt teljesen megkeményedett bőr változatlanul merev maradt. Mivel itt a bőrcserzés és a tinta kémiai szempontból lényegében azonos, és mert ezek a foltok a szótárnak mint tankönyvnek a „természetes előéletéhez" taroznak, indokolatlan lett volna megszüntetésükre törekedni. A gerincmezők kagylós feltöréseinek vissza- simítása, a kopott barkájú részek telítése érdekében helyileg kezeltük e területeket metil-cellulóz- kocsonyával. Bedörzsöltük, majd száradásig csontszerszámmal simítottuk, vasaltuk. A bór- konzerválás befejeztével végül a barkás oldalt is vékonyan áttöröltük, hogy fényét visszanyerje. Megerősítés A megerősítést szolgálja az újraenyvezés, a felkopott bőrterületek telítése mellett még további néhány lépés. A bőr repedéseit az irhás oldal felől a konzerválókeverék felszívódása után vékony, erős japánpapírral lekasíroztuk. Ragasztóanyagként poli(vinil acetát) vizes diszperziót (Planatol superior BB) használtunk. Ezzel vontuk be a ko311
