Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Restaurálás és műtárgyvédelem
EGY 1 567- BEN NYOMTATOTT WITTEN BERCI LUTHER-BI BL1A A görgetővei préselt növényi elemekből álló díszítményt, a teljes hengerpalástot folyamatosan nem találhatjuk meg sehol, csak rekonstrukcióra alkalmas részletekből illeszthető össze A táblák szélén kettős vonalkeret fut körbe, melyet a mester egyenként négy-négy léniával nyomtatott. A táblasíkot harmadolva képzett ki egy belső keretsávot is, szintén négy párhuzamos lénia alkalmazásával, ezáltal egy kazettaszerű osztás alakult ki. A belső kazettában elkülönülő kisebb mezőt határol egy dupla-léniás keretezés. A külső kazettát három sor görgetővei töltötte ki, a belsőt alul és felül kettő, oldalt pedig egy-egy sor. A táblasarkokat e belső keret sarkából ugyanilyen négyvonalas osztók, átlók kötik össze. A kettős vonallal határolt belső mezők kitöltése az arc- és háttáblán eltérő. Mindkettőben szerepel a sarkokban és középen egy negyed-körív átfogójú háromszög egyes-bélyegző (Stempel), íves átfogóján finom fogazat. E motívumhoz a háttáblán még egy apró bélyegző társul, melynek foltja lándzsahegy-alakú (5-6. kép). A görgető finom vésetén négyféle virágfejet különböztethetünk meg; két különbözőképp formált gránátalmát, egy árvácskát és egy szegfűt ívelt leveles ágakkal indaszerűen összefűzött mustrában (7. kép). A gerincmező díszítetlen, csupán a valódi zsinegbordák mentén, valamint lábnál-fejnél préselt három-három léniát. Az ívhajtásokban lévő javítások bizonyítják, hogy e kötés kétségtelenül másodlagos, tehát egy korábban létezett kötés elkopott. Nem lehetetlen, hogy a fa táblák még eredetiek, tehát első ízben kb. százéves könyv tábláját alkalmazták a Biblia bekötésére. A bőr lefejtésekor előkerült lenyomat szerint ennek díszítését olyan csúcsán álló rombusz befoglaló formájú klisé adta, amelynek divatja a német- alföldi és német területen a 16-17. században igen elterjedt volt, különösen egészpergamen kötéseken. Ez esetben tehát csak a kötésborítást kellett megújítani. A könyv restaurálás előtti állapotának, károsodásának felmérése Luther-Bibliánk az évszázadok alatt erősen rongált állapotba került. A használatból és korából következő természetes kopás, károsodás mellett igen sok - a restaurálás során megfigyelhető - tényező árulkodott a könyv korábbi mostoha sorsáról; a biológiai, kémiai hatásokra végbement változások az alkalmatlan tárolási körülményekről. Kifejezett műtárgyvédelmi, könyvtári állomány- védelmi szempontok korábban nemigen érvényesültek a veszprémi múzeum könyvtárában. A század elején kialakuló múzeumi gyűjtemény sok helyváltoztatást, ideiglenes raktározást, gyakran változó környezetet szenvedett el. A muzeológiai szakkönyvtár gyarapodásával a műtárgyként bekerült, ajándékozott, illetve gyűjtött régi könyveket nem volt mód együtt tárolni könyvtárunkban az új szakanyaggal. A könyv életéhez képest rövid időszakot kitevő múzeumi raktározás nem esik olyan súllyal latba, mint a számunkra ismeretlen, első háromszáz év. Erre mutatnak a már lezajlott rovarfertőzés okozta rongálások, valamint a rendeltetésszerű használatból eredő humán szennyeződések, melyek alapvetőek a könyv jelenlegi állapotának kialakulásában. A könyvtest Fűzése zömmel jó állapotban volt, a bordák feszesen álltak a táblákban, ezért a gerinckasírozás ment tönkre, és a könyvtest eredeti gömbölyí- tettségét elvesztve szétroppant. Az előzékek repülőlapjai kiszakadtak és elkallódtak. Az első és utolsó ív szétesett, és ma már hiányos. Szerencse, hogy egy jó szándékú kéz korábban visszavarrta a két ívet, így nem tűntek el teljesen. Az olcsó hamis aranyozás a metszéseken már megfeketedett, az oromszegés hiányzik. A könyvtest papíranyaga erősen szennyezett, különösen nagy a hosszmetszéshez eső alsó sarkok használatából, lapozásból eredő humán szeny- nyeződése. Az ívhajtásokhoz por, bőrtörmelék, rovarvázak, rágcsálók, magvak, növénymaradványok, néhány préselt virág, levél és pávatoll is előfordult. A papiros enyhén sárgult, barnult, gyakoriak voltak az ún. vízfoltok, (melyek a nedvesség migrálása révén felhalmozódott, porból származó vashidroxid termékei), tintamarások és zsír-, illetve viaszfoltok. A könyvben sok lapszélen csersavas tintával kézírás fordul elő. Kék alizarintinta jelzet csak az első előzéktükrön található. Szintén itt van egy pecsét, illetve az első ívben egy hosszú bélyegző. Az első és utolsó ív újratűzésekor beragasztott javítócsíkokat és „alátéteket" eltávolítottam. A felületileg enyvezett papírok tartása nagyon változó volt. 287
