Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Papírmalmok és papírtörténet
Papírmalmok és papírtörténet magas volt. A város másik jelentős betelepült eleme az iparos németség. A 18. század elején a kézművesipar újjáteremtése és továbbfejlesztése érdekében központilag szorgalmazták a külföldi, elsősorban németajkú iparosok, mesterek betelepedését. A Pápán felszaporodó németségnek 1730 körül már külön tanítója is volt.7 Neve alapján ausztriai, vagy német származású lehetett a papírmalom első árendátormestere is: Andreas CLAUSS (vagy GAUSS). A 18. század elején Pongrácz Gáspár pápai plébános városleírásában megemlíti a malmokat, köztük a papírmalmot is: „A vár látókörében, nem messze három [...] urasági malom található [...]. A harmadik egy papírmalom, mely többfajta jó és szép lapot készít, olyanokat is, melyeket postainak, vagy lovas postainak neveznek [...]. Számára a tó, a várat megkerülvén zúgó csatornákon szolgáltatja a vizet."8 Pápa első papírmalma az ún. Tízes vagy Tüzes malom egyik épületében létesült. A Hanta nevű prédiumban álló épület többfunkciós malomként már a 16. században fennállt, talán korábban is. Korabeli veduták, várábrázolások mindegyikén szerepel a pápai vár szomszédságában, a halastóból kilépő patak hídjánál egy épület (rendszerint „Grosse Mühle" megjelöléssel), amelyet azért ábrázolnak, mert a színhely jelentős, jellegzetes eleme egy ötkerekű malom. Hoefnagel 1610 körül készült metszetén,9 majd Nyportnak nyolcvan évvel később megjelent illusztrációján10 is egyetlen nagyobb építmény a Tapolca bal partján. Ezek az ábrázolások sajnos, majdnem kivétel nélkül hamis képet adnak; többnyire elmondás, vagy hevenyészett vázlat alapján készült krónikaillusztrációk, melyeken nagyobbrészt a fantázia alakította az ábrázolt város, táj részleteit.11 Lássuk most a pápai vár 1639-es felvett leltárának12 részletét: „domus Molendinaria. Vagyon itt a Tízes kapu elit egy malom ház, az melyben nyolcz búza őrlő forgó kerek vagyon.[...] Ugyan azon malom ház mellett vagyon egy deszka mecző fűrész (...) item vagyon egy kala törő ép, az ki mindennap forogh [...] vagyon egy szőr kalló is földel nélkül...." Vagyis nyolc kerék gabonaőrléshez, kettő a desz- kametszőhőz, illetve kallóhoz. Egy 1694-ben felvett inventáriumban13 is tízkerekűnek írták le, ebből kettő „kálló-törő", tehát kalapácsos zúzómű meghajtására szolgál, akárcsak később az itt létesített papírmalom rongyzúzóműve! Igen fontos számunkra minden felmérés, térkép. Az uradalom felkérésére Johann Maynzeck (Meinczek) 1730-35 között több térképet is készített Pápa belvárosáról. Az első vázlaton14 topográfialilag pontosan a Tízes malomnál a „mola papyracea" jelölés olvasható. A datálás nélküli mappa kormeghatározásában nyújt támpontot néhány részlet a kérdéses időszakra vonatkozó vármegyei nemesi közgyűlési iratanyagban (urbariális irományok):15 „l-o Januarii 1732 adott saját subscriptionk alatt groffi bötsületünkkel egyben foglalt geometriális conscriptio", illetve 1787-ben kelt replikában, Pápa város közönségének nevében: „ritka esztendő múlt, hogy az Uraság újabb, s újabb conscriptiokat és mappákat nem téttetett volna, mely onnéd is világos, hogy most is 1728-dik, 1731-dik és 1735-dik coscripHókkal zavarja meg a dolgot." Maynzeck másik, letisztázott kataszteri térképén16 már pontosabb képet ad az 1730 körüli épületegyüttesről, mert feltünteti a két parton szembenálló két malomépületet. A papírkészítő mester 1729-ben kezdhette el működését, ugyanis akkor kapott három évre adómentességet,17 a mesterségükhöz új helyen látóknak nyújtott szokásos kedvezményt. Az Országos Levéltárban megvannak 1732-től 1757-ig az uradalom árendabevételi kimutatásai között a bérleti díj - változatlanul évi 182 Ft - beszedését regisztráló adatok.18 A pápai papirosmalom tulajdonosa 1729-1755 között gróf Esterházy Ferenc, Nógrád vármegye főispánja, 1746-tól tárnokmester, akitől három fia közül a mosoni főispán, királyi kancellár Ferencre és a legkisebb, váci majd egri püspökre megosztva szállt 1755-ben tett osztályegyezség következtében a pápai uradalom. Következésképpen a papirosmalom a kancellár Ferenc és az egri püspök Károly osztott tulajdonában volt 1755 és 1766 között, 1762 és 1766 között gyakorlatilag és kizárólag utóbbi kezelésében. Az időszak földesura gróf Esterházy Károly (1725-1799) egri püspök. (A püspökök szimbóluma, a keresztbe tett két Szent Péter-kulcs - grófi korona alatt - megjelenik a pápai papírok vízjelei között is, akárcsak az Esterházy-Károlyi család összevont címere: ágaskodó griff, jobb mancsában szablyát, baljában három szál virágot tartva.) Visszatérve a malomhoz, az későbbi forrásból visszakövetkeztetve19 két vízikerékkel kezdett működni. Az alapítás sikerét, a mester hozzáértését bizonyítja egy 1733-ban megjelent könyv utalása,20 miszerint a pápai malom „jó, szép és sok 22
