Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
Mayer Adolf PÁPAI KÖNYVKÖTŐMESTER (1848-1918) A 19. század második felében Pápán élt egykori kézműves könyvkötőkről, egy-egy mester tevékenységéről meglehetősen kevés konkrétumot gyűjthetünk össze a kedvezőtlen forrásadottságok, elsősorban a város levéltári anyagának ismert 20. századi pusztulása, a még fennmaradt források töredékessége miatt. A föllelhető maradék iratanyag mellett anyakönyvek, könyvtári számadások, bevételi-kiadási jegyzőkönyvek, sajtóhírek és reklámok szolgálhatnak forrásul. Nem utolsó sorban a helyenként fönnmaradt, azonosított tárgyak: a mester készítményeként azonosított könyvkötések állnak rendelkezésre. A lassan gyarapodó adatok között a mégoly kevés, töredékes is érdemlegesnek látszik arra, hogy a hazai könyvkötés-történeti kutatás várható ösz- szegzései számára minél több megismert kézműves életének, konkrét tevékenységének eddiginél teljesebb képéhez felhasználjuk.1 Mayer Adolf könyvkötőmester, papír- és könyv- kereskedő 1848-ban született Pápán és itt is hunyt el 1918-ban, 70 esztendős korában.2 Apja Mayer Sebestyén helybéli asztalosmester (1801-1865), anyja született Haller Katalin, mindketten katolikusok. Mayer Adolf 27 esztendős korában, 1875-ben tudott házasságot kötni, mivel csak ekkorra teremtődtek meg családalapításának megélhetési feltételei. Nem ismeretes, hogy Mayer Adolf kinél, hol tanulta mesterségét. Mindenesetre iparigazolványát 1875. január 19-én Pápán váltotta ki, 33/1875. számon.3 Felesége, Nemes Anna sárvári születésű; házasságkötésükre is Sárváron került sor július 26-án.4 Elsőszülött fiúgyermekük Lajos István (1876. május 5. - 1917), akit Gyula István követett 1877. június 25-én.5 A keresztszülők ekkor és később is Hauptmann István és Lackman Mária voltak.6 Az évek során összesen nyolc gyermekük született. A továbbiak: István János 1883-ban, Dezső Ignác 1886-ban, János Frigyes 1888-ban, Elemér Lipót 1890-ben, László Péter 1893-ban, végül Ferenc József 1895-ben látta meg a napvilágot. (A császár-király nevére keresztelt legkisebb fiúcska csak 3 hónapot élt.) Mayerék pápai lakásainak helye 1877-1910 között a születési anyakönyvi bejegyzések alapján határozható meg. Lajos István születésekor még a 89. számú házban éltek; István születésekor már a 24. szám alatt. Ez utóbbi a volt Zsidó (mai Petőfi) utca déli, zsinagóga felőli oldalán, a sikátorszerű „közié" sarkán álló épületet jelenti. 1881-ben újabb lakásszámuk 243. Két év múlva a 208. szám alatt szerepeltek, ami a későbbi lajstromozás szerinti 27. számú, a zsinagógával szemben álló, zárt belső udvarú nagy épületnek felel meg.7 Gyula fia születésekor 1878-ban az anyakönyvben az apa foglalkozásaként nem könyvkötőt, hanem könyvkereskedőt regisztrált a plébánia. Bediktált önmeghatározása kifejezi üzleti reményét és törekvését, hogy kereskedőként fog sikert elérni. Mindenesetre iparigazolványából, cégbélyegzőiből, készítményeiből is kétségtelen, hogy Mayer Adolf kézműves könyvkötőmester volt, aki kereskedett is. Bérelt műhelye és boltja üzleti szempontból kitűnő helyen, Pápa belvárosában a városháza Fő utca 7. szám alatti egyemeletes épületének földszintjén volt. A városi adminisztráció a városháza épületének két utcafronti, kirakatos boltját rendszeresen bérbe adta.8 Ezek egyikének lett állandósult bérlője Mayer. Őelőtte, 1878-1882 között, egy másik könyvkötő, Poppy Mátyás9 már bérelt itt könyvkereskedésként is szolgáló műhelyt,10 aki 1878-ban a helyi hetilapban ezt, mint új üzletet reklámozta.11 Pápán 1894-ben három önállósult könyvkötőmester dolgozott; további néhány fő pedig ezek alkalmazottjaként, segédjeként. Egy főre jutó éves átlagjövedelmük csupán 1632 korona volt. Két további személy „tisztán" könyvkereskedőként évi átlag 2650 korona jövedelemmel bírt.12 Ez utóbbiak is konkurenciát jelentettek a könyvkötők számára. Mayer Adolf könyvkötői munkáját, jövedelmét az általános korabeli gyakorlat szerint tehát 157
