Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet

Könyvkötök és könyvkötéstörténet - tára

ságában.36 Az uradalmi telken álló ház után évi 6 forint 65 krajcár házbért fizettek.37 A vonatkozó iratok hiányában egyelőre nem értelmezhető az a jegyzőkönyvi adat, miszerint a Szent László utcában, a Kollégiummal szemben álló egyik házat 1805-ben Buchekker Antaltól „Zsoldos György nevére, az Ecclesia pénzén és részére vásárolt házról a Város előtt [bemutatott] Testimoniális levelet az archívumba teszik. "38

Id. Zsoldos György felesége Csabay Zsuzsanna volt, aki szintén bizonyosan nemesi származású, hiszen az ő családneve elé is odaillesztették gyermekei születési anyakönyvezésekor a „Ns." rövidítést. Katalin leányuk 1774-ben, Zsuzsanna 1776-ban született, Erzsébet 1781-ben.39 Az atya társadalmi presztízsét és művelt voltát egyaránt feltételezi, illetve példázza gyermekeiknek felnőttkori státusa, családi kapcsolataik. Zsoldos Katalin (1774-1830)40 Mándi Márton István főiskolai professzor41 felesége lett. Zsoldos Zsuzsanna, nemes Szőlőssy Ambrus orvossal kötött házasságot.42 Kétséges viszont Zsoldos Erzsébet, bizonyos Ágoston Pál feleségének személyazonossága. Mindenesetre árváik tutora, vagyis gyámja Zsoldos György, aki 1793-ban 100 forintot fizetett be az árvák számára az Egyház pénztárába.43 Csakhogy ekkor a könyvkötőmester Erzsébet nevű lánya, lévén még csak 14 esztendős, nem lehetett többgyermekes anya.

Idősebb Zsoldos Györgynek és feleségének első, György néven keresztelt fia44 csak rövid ideig élt. A kor vallásos lélekfelfogása alapján a következő születendő fiú ugyanezt a nevet kapta. A felnőtt kort megért György 1783. november 15-én született.45 A gyermek keresztapja tisztelendő (idősebb) Torkos Jakab református prédikátor és püspök volt.46 A gyermek 1796-ban, 13 esztendős korában került a pápai Református Kollégium „ábéczés és declinista" diákjai közé.47 A felnőtt ifjabb Zsoldos György kitanulta és Pápán folytatta apja mesterségét. A György keresztnevet majdan az unoka is tovább éltette, akit 1822-ben „ligator librorum” foglalkozásnévvel jelölt atyja íratott be a Református Kollégiumba.48 Ifjabb Zsoldos György rabbiátus és erőszakos természetű lehetett azon különös panaszlevél alapján, mely szerint 1815-ben id. Kelemen Józsefnek, a pápai Kristóf utcában élő könyvkötőmesternek a hozzá egy éve beszegődött inasát, valamint öreglegényét a maga műhelyébe csábította, s vitáik közben ráadásul Kelemen mesternek feleségét is botrányosan sértegette.49

A fiatalabb Zsoldosnak is volt lehetősége könyvekkel kereskedni, mivel 1808-ban megerősített császári rendelet értelmében - privilegizált helybeli könyvárus hiányában - a könyvkötők is foglalkozhattak tankönyvek, imakönyvek, kalendáriumok stb. kereskedelmével, illetve ilyeneket maguk ki is adhattak.50 Vállalhatták nyomdáktól bizományba átvett könyvek árusítását is.

Ifjabb Zsoldos György (műhelyének) valószínűsíthető munkái:

1. A Helvétiai Vallástételt követők Pápai Főiskolájának elrendelései és törvényei. 1836-1862.51

245x385 mm fekete, fényes bastarde egészbőr kötés, fehér velinpapír előzékkel és világos zöld metszés-festéssel. A könyvtest anyaga is velin. A gerincén alkalmazott jellegzetes motívum id. Zsoldos György kötéseiről ismert. ívelt levelekkel körülvett kehelyszerű kútmedence peremén madár, virággal csőrében. Különböző méretben, kisebb részleteltérésekkel megformáltan népszerű, elterjedt motívum volt. A könyvkötés aranyozására használt konkrét bélyegző kéziszerszám (Stempel) egy több forrásból összeadódott kollekció darabjaként ma is létezik; generációról generációra történő vásárlás, örökítés útján fönnmaradt. A Pápán kb. 1870-1918 között működő Mayer Adolf pápai könyvkötőhöz került, majd annak fiától, Mayer Istvántól vásárolta meg 1936-ban Rhédi Károly, majd tőle később Bedőcs József, szintén helybéli mesterek.52 A madaras kehely az alábbi kötéseken is szerepel:

2. Református Egyház V. sz. keresztelési Anyakönyve 1824-1868.53

270x427 mm sötétbarna juh egészbőr kötés márványozva. Arctábláján kárminpirossal festett, applikált címmező. Két dúcról lilásszürke alapon fedő-fehér és fekete színnel nyomott előzékpapír. Metszése vörössel fröcskölt festésű. Oromszegője nincs.

3. Református Egyház VI. sz. vegyes Anyakönyve 1837-1855.54

267x427 mm. Kötése az előzővel egyező. A láb- és fejoromnál a gerincborítás festése sötétebb.

4. Énekes Könyv. Pest, 1822.55

113x176 mm fekete, barkázott bastarde egészbőr kötés. Gerincén mályvaszín papírcímke. Metszése poncolt és aranyozott. Oromszegő nincs. A tábla148