Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
ADALÉKOK ZSOLDOS GYÖRGY ÉS SZÉP MIKLÓS MŰKÖDÉSÉHEZ síkot keretező vaknyomás barokk stílusú sarokbélyegzője, egy ívelt vonalú virágcsokor, azonos az 1782-ben Szép Miklós által készített kék anya- könyv-kötés gerincén a bordaközökben alkalmazott motívummal. A táblaszélt keretező sor bőségszaru motívum pedig pl. egy 1731-ben készült kötésről ismert.56 5. WEIDLER, J. Franz: Institutiones Matheseos Ed. 6. Lipsiae, 1784.57 Possessor: „Szép Sándoré 1831. Const. 9 ft. 30 xr." Negyedrét sötétbarna egészbőr kötés aranyozva. Sárga papíron egy dúcról fekete színnel nyomott előzék, metszése vörössel és feketével fröcskölt. Oromszegő nincs. Gerinccímkéje vörös papír. Szép Miklós ekkoriban már hetvenes éveiben járt, ezért sokkal valószínűbb, hogy e kötések készítője ifjabb Zsoldos György, aki a jegyzőkönyvekben olykor csak „Zsoldos Juli"-ként említett megözvegyült édesanyja műhelyében dolgozhatott. Idősebb Zsoldos György pályája végén, illetve halálát követően a következő könyvkötők ismertek még a 19. század eleji Pápán: 1806. Alkalmazottként itt hunyt el Horváth István révkomáromi illetékességű 40 éves könyvkötő legény.58 1802-1831 között id. nemes Kelemen József (1770-1832) a Református Kollégium könyvtárának rendszeresen kötött. 1807. „Ozv[egy] Zsoldos Györgynének, pápai könyvkötő[né]nek az adóvevő hivatalnak tett munkáiért" fizetnek.59 1813. Hunyadi Ferenc: Katekizmus magyarázata c. könyvnek a Református Kollégium Könyvtára számára történt bekötéséért [ifjabb] Zsoldos György könyvkötőnek 24 xr. kifizetését igazolják.60 1815-ben városi hivatalok számára végzett munkáit fizetik ki a városi tanácsnál.61 1817. Mohácsi Mihály könyvkötőmester is rendszeresen dolgozott (1859-ig) a Református Kollégium könyvtárának.62 1819. Ns. Balogh András evangélikus könyvkötő.63 1822-1836. "Zsoldos Juliannának, pápai könyv- kötőnének az adóvevő hivatal számára készített 3 db Protocollum kötéséért 14 F." A keresztnév alapján már az ifjabb Zsoldos özvegyéről van szó!64 Természetesen ebben az időszakban sem az özvegy végzi a munkát; az ő jogán és hasznára 1836-ig az alkalmazottak működtették tovább a műhelyt. Szép Miklós tevékenysége Nemes Szép Miklós könyvkötőről igen kevés forrásadat áll rendelkezésre. 1750-ben született, felesége Thorma Zsuzsanna. Judit leányuk 1773-ban, Sára négy évvel később született.65 A Szép család Pápán és környékén (pl. Pécselyen, Tapolcaion) kiterjedt volt; a korabeli református anyakönyvekben, illetve a Pápai Református Kollégium diákfelvételi könyvében66 nagy számban fordul elő a Szép családnév. Utóbbiban tételes hivatkozások nélkül a következő keresztnevű gyermekekkel találkozhatunk 1763-1799 között: Sámuel, Ferenc, Pál, János, István, Ábrahám. Utóbbi bizonyosan könyvkötőmesterünk fia, aki 1779-ben született.67 Teológiát és filozófiát 1796 óta tanuló diákként említtetik 1797-ben.68 Szép Ábrahám felnővén (Sándor és Gábor fia gondviselőjeként) vármegyei ügyész, illetve táblabíró foglalkozásvagy státusmegjelöléssel jelenik meg az 1830-as évek diáknyilvántartásában. 1833-ban Szép Ábrahám vármegyei első tiszti ügyész a református kollégium Oskolai Tanácsának s egyszersmind a pápai gyülekezetnek világi gondviselője, gondnoka.69 Már 26 esztendős korában a pápai református egyházi elöljárók közé választották.70 Szép Miklós könyvkötő legényvándorlása során Debrecenben járt 1769-ben.71 Feltehetőleg rokona Szép Márton, aki 1778-1780-ban fordult meg Veszprémben Horváth Ferenc és Mihály jeru- zsálemhegyi műhelyében.72 Pápán 1782-1783-ban, illetve 1797-ben bizonyosan nem Márton, hanem Miklós dolgozott, amint az alább ismertetett két kötésbejegyzés és más (jegyzőkönyvi) adat tisztázza. Pápán talán nem önállósulhatott, hanem legény alkalmazottként kereste kenyerét. Elképzelhetőnek tartom, bár nem bizonyos, hogy Szép Miklós alkalmazottként dolgozott Zsoldos Györgynél, önálló műhely és saját aranyozó szerszám- készlet nélkül. Művelt, nemesi származású kézműves polgár voltának társadalmi presztízse az ő református egyházbeli helyét is kijelölte. 1797 őszén először szerepel Zsoldos György mestertársával együtt a Pápa városi „Consistoriális gyűlésben" (református egyháztanácsban) mint elöljáró, vagyis presbiter.73 Kiegészítő adat ehhez felesége kiemelkedőnek számító helyének kijelölése a templomi ülésrendben: „Tisztelendő Prédikátorné és Professzorné aszonyoknak háta megett [...Ja második székben74 csupán csaköten: úgymint Szép Miklósné, [. ..[járhatnak.75 149
