Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)
Tanulmányok - Könyvkötők és könyvkötéstörténet
Adalékok Zsoldos György és Szép Miklós működéséhez koszorúba foglalt Mária-monogram klisét alkalmazott a mester. Előzéke kék és vörös színnel márványozott festésű, ezzel van borítva az oromszegő zsineg is. A könyvtest metszése sárga. 6. Missale Romanum. Venezia, 1792.24 255x335 mm fekete szattyán egészbőr kötés tábláján is aranyozva. Az arctábla közepén egyesbélyegzőkből komponált Golgota-ábrázolás. Két dúcról zöld és vörös színnel nyomott (imprimé) előzékpapír, ezzel borított oromszegő. Poncolt és aranyozott metszés. 7. Matricula Collegii Papensis. Felvételi könyv 1797-188425 235x385 mm sötétbarna egészbőr kötés táblasíkon is aranyozva. Fehér előzék, aranyozott metszése erősen kopott. Ragasztott zöld oromszegő, vörös címke. 8. Szent Biblia. [...] fordította [...] Káldi György. Buda, 1782.26 Possessor: 1. „Joannis Radlinger Dioecesis Wesprimi presbiteri" 2. „Francisci Boros27 Parochi Ugodiensis 1805" Aranyozott 220x330 mm sötétbarna egészbőr kötés. Két dúcról vörössel és kékkel nyomott előzék, vörös metszés. Oromszegő nincs. Gerinccímkéje fakult mályvaszín. 9. Flavii Flebraei, Josephus: Opera Omnia I—II. Lipsiae, 1783.28 Possessor: „Samueli Váczi 1890".29 Negyedrét világosbarna egészbőr kötés márványozva, gerincén sötétebb barnásfekete. Címkéi fakult narancs- és sötétzöld színűek. Két dúcról zölddel és vörössel nyomott előzék, vörös metszés. Zöld és fehér fonallal varrt oromszegő. 10. Brucker, Jacob: Históriáé Criticae Philosophiae VI. Lipsiae, 1767.30 Possessor: „Rév. Clar. Martinus Veres31 et Samuel Váczi dono obular 1804". Negyedrét barna félbőr kötés, sötétebb színnel tunkolt festéssel. Borítópapírja világosbarna keményítős festékkel készült. Előzéke feketével és zölddel dúcnyomott, oromszegője előzékpapírral burkolt, metszése vörös. Gerinccímkék színe vörös és zöld. Egy pápai bizonyságlevél (Kundschaft) megőrizte Zsoldos mester saját aláírását és pecsétjét, melyen munkáltatóként azt igazolta, hogy Simon Efraim, győri születésű 35 esztendős könyvkötőlegény 2 évig és 31 hétig Pápán (nála) dolgozott. Ezt Pápa város pecsétjével és „Georg Zsoldos Buchbinder" autográf aláírásával és monogramos pecsétjével hitelesítette 1789. október 28-án Pápán. A győri legény tehát három éven át volt alkalmazásban! Az irat bianco nyomtatvány, kézírással kitöltve.32 A mester nemesi öntudatát fejezi ki, hogy olyan pecsétgyűrűvel hitelesített, melynek ovális felületére sematikus nemesi címerrajz van vésve. A címerpajzs mezejében lépő katona jobbjával szablyát emel, melyre turbános török fej van tűzve. A katona a fején félrecsapott süveget visel. A pajzson álló ötágú koronán a címeralak ismétlődik. Jobbról-balról foszladék, fölötte tulajdonosának G. ZS. monogramja látható (1. kép). Az irat egyúttal tanúsítja, hogy Zsoldos György Pápa város bevett polgára, olyan önálló céhmester volt, aki vándorlegényeket fogadott. Mesterünk 1791-1792, majd 1797-1806 között a Pápa városi református gyülekezet választott presbitere, elöljárója volt.33 1798-ban az Egyetemi Nyomda könyvbizományosai között is szerepelt, mint aki a kor gyakorlata szerint megfelelő kaució (készpénzbiztosíték) letételével, vagy városi kezességgel bizományba vehetett át krúdában lévő (kötéstábla nélküli felfűzött, de körül nem vágott) nyomtatott könyveket. Ezeket ő maga vagy alkalmazottai, illetve nyomdabizományos joggal nem rendelkező más könyvkötők által bekötve műhely-boltjában és vásárokon értékesítette.34 Id. Zsoldos György bibliopega viszonylag magas kort ért meg: 62 esztendősen hunyt el 1806. január 14-én. Temetésén a halotti anyakönyv bejegyzése szerint35 tanítás is elhangzott, vagyis a lelkész prédikáció keretében méltatta életét, búcsúztatva őt. Az özvegy már ősszel 2000 forintért eladta értékes belsővárosi házukat, mely Szent László utcában állt nemes Sütő János és egy Mattersdorfer nevű zsidó polgár szomszéd147
