Koncz Pál: Papírmívesség és könyvművészet Veszprém megyében a 18-20. században (Veszprém, 2017)

Életrjaz

A tihanyi könyvtár kutatásának „melléktermékeként" a possessor-bejegyzések alapján összeállította a bencés, a ciszterci és a ferences tulajdonú könyvek jegyzékét, majd az intézményvezetést e könyvek visszaszolgáltatására ösztönözte, amire végül 2007-ben került sor.

Szűkebben vett szakmai és nagyon nyitott, széleskörű művészeti érdeklődése mellett különösen is érdekelte a néprajz, elsősorban a folklór. Részt vett a veszprémi múzeum szervezésében 1981-ben kezdődött Káli-medencei történeti és néprajzi vizsgálat gyűjtőútjain. Előadóként a kezdetektől szerepelt az egész Kárpát-medencei magyar néprajzos társadalmat megszólító, a népi vallásosságot tárgyaló konferenciákon, amelyeken a szakrális néprajz körébe tartozó tárgyak restaurálása témájában tartott előadásokat.

Negyven éven át szenvedélyesen járta Erdélyt. Utazásai során az 1970-es évektől kezdve jó érzékkel fotózta a hagyományos népi kultúra még

meglévő értékeit, és dokumentálta azok politikai és társadalmi változások nyomán bekövetkezett folyamatos pusztulását. Többezres fotóne- gatív- és diapozitív-gyűjteményében értékes és egyedülálló fotódokumentumok maradtak fenn Erdély, azon belül is elsősorban a Székelyföld településeiről. Ezekből válogatva több száz fotót digitalizált és adott át a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság archívumának. Hasonlóan intenzíven érdeklődött az épített környezet, a műemléképületek iránt.

Tagja volt a Pulszky Társaságnak és a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Restaurátor Szakosztályának. A Pulszky Társaság Műtárgyvédelmi Tagozatától 2015-ben életre szóló elkötelezett múzeumi tevékenységéért és a műtárgy- védelemben nyújtott kimagasló tevékenységéért megkapta a Balázsy Agnes-díjat.

Koncz Pál a hódmezővásárhelyi református Dilinka-temetőben nyugszik.

12