Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)
„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)
LOCZY LAJOS, dr. techn. lóczi (Pozsony, 1849. november 4. - Balatonfüred, 1920. május 13.) Korának legjelesebb magyar geográfusa, geológusa, egyetemi tanár. 1869-1874 között végezte műegyetemi tanulmányait Zürichben, ahol mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérve Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában lett segédőr. 1877-1880 között részt vett gr. Széchenyi Béla Kelet-Ázsiai expedíciójában, csaknem egész Kínát beuzazta. 1883-tól a m. kir. Földtani Intézet osztálygeológusa, 1886-tól műegyetemi rendkívüli-, 1888-tól tudományegyetemi rendes földrajz tanár. 1890- 1893 között, majd 1905-től haláláig a Magyar Földrajzi Társaság elnöke. 1907-től vezette az Erdélyi-medence fúrásokkal történő feltárását. 1908-tól a m. kir. Földtani Intézet igazgatója. 1888-tól az MTA tagja, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1894-ben a berlini Gesellschaft für Erdkunde Karl Ritter ezüstérmével, 1900-ban a párizsi Académie Frai^aise Csihacseff-díjával tüntették ki. „A Balaton környékének geológiája" című munkájáért 1917-ben megkapta az MTA nagydíját. Nagyszámú publikációja komoly értéke a hazai földrajz tudománynak. (Irodalom: RÉVAI 1915, 12:815-816., 1927, 20:573-574.; CHOLNOKY 1998, 246-254.; Múzeumi arckép- csarnok 2002. 565-568.) 50. Levél Levélpapír, 12.8x20.7 cm, negyedrét hajtva. Fekete tintával írva. Borítékja hiányzik. Balatonarács 918. (az évszám Laczkó írásával, kék ceruzával) aug Íjén Kedves Dezsőm! Nap nap után szándékszom lemenni Veszprémbe, hogy egyet csevegjünk. A hajnali fölkelés azonban mindég eltántorít a szándék létesítésétől 5 1/2 kor indul B Arácsról a vonat 14 négykor kell felkelnem, hogy a felkészülés után % óráig leczammogjak az állomásra. Ez az én tüdőemfizémám90 napról napra lustábá tesz engem. Az íróasztal mellett azonban jól esik a munka. Azután meg a beszélgetés sem lehet nagyon hívogató: folyvást(?) panasszal a közállapotok nélkülözés és koplaltatás felett. Bemenetelemnek gazdasági célja is volna. Van egy kis szántóföldem azon nehány kepe gabonám Ezt ki kellene nyomtatni és a kis földtelket felszántani. Úgy hallottam, hogy a hátország ad ellátásra nehány hétre kölcsön munkakezet(?) Ugyan kérlek kérdezd meg Beöthy91 parancsnok urat hajlandó-e 3 hétre 2 katona lovat nekem kiadni Jó istállóm és jo takarmány füvem van. Ha Veszprémben nem talán Hajmáskérről a tüzérségtől kaphatnék kölcsön lovat Ott Jessenák az úr Cholno- ky F. főorvos92 barátunk tiszteletivel és ajanlásaval fordulnék az urakhoz Szívélyesen köszöntünk Téged mindnyájan valamint az egész házat Szerető barátod Lóczy Lajos Múzeumtörténeti adattár 48.859/1977. 90 tüdőemfizéma = tüdőtágulás (latin) 91 Beöthy Dezső (Püspökladány, 1885. ápr. 2. - Veszprém, 1956. márc. 11.) hivatásos katonatiszt, 1905. aug. 18. hadnagy, 1910. máj. 1. főhadnagy, 1915. jan. 1. százados, 1921. szept. 1. őrnagy, 1926. máj. 1. alezredes, 1933. máj. 1. ezredes, 1938. nov. 1. címzetes vezérőrnagy. Beöthy Gábor veszprémi törvényszéki bíró fia. A középiskolát Veszprémben, a Ludovika Akadémiát Budapesten végezte. 1905-től hadnagy a m. kir. 11. (munkácsi) honvéd gyalogezrednél. Később a 17. (székesfehérvári), 1912-től a 31. (veszprémi) honvéd gyalogezrednél szolgált. 1914-ben a 79. honvéd menetzászlóalj 1. századának parancsnokaként vonult a harctérre. A 31-es honvédeknél század- és zászlóalparancsnok, ezred 1. segédtiszt az orosz és az olasz fronton. Utóbb Veszprémben pótszázad parancsnok. 1919-ben a Veszprémi Direktórium tagja. Az 1920-as években csapattiszt. 1927-ben a jutási m. kir. „Kinizsi Pár Csapataltisztképző Intézet tanára, 1935-1938 között parancsnoka. 1934-től a 31. honvéd gyalogezred Bajtársi Szövetségének ügyvezető elnöke. 1939-ben nyugállományba helyezték. A Magyar Élet Pártja városi elnöke, országgyűlési képviselő. Az 1950-es években Felsőörsön élt. Kitüntetései: Katonai Érdemkereszt 3. oszt. hadidíszitménnyel, Magyar Érdemkereszt 3. oszt., Ezüst- és Bronz Katonai Érdemérem, Károly Csapatkereszt, Magyar Háborús Emlékérem, Német Vaskereszt 2. oszt. (HERCZEGH 1936, 230., 355. jobbra lent arcképe, 356.; A 31-es honvéd emlékmű ünnepélyes felavatása. VH, 47. évf. 1939.27. sz. (jún. 11.) 1-2.; FÖLDESI2010,82-83. fényképpel) 92 Cholnoky Ferenc dr. med. (Veszprém, 1853. ápr. 9. - Veszprém, 1941. jan. 3.) orvos. 1872-1878 között a pesti orvosi egyetemen tanult. 1877-1878 között a pesti Szt. Rókus-kórház orvosa. 1878-tól Veszprémben kórházi 2. orvos. 1878-1933 között veszprémi börtönorvos. 1882-től a veszprémi kir. törvényszék orvosa. 1883-1885-ben katonaorvos. 1894-1899 között főorvos, 1899-1926 között orvos kórházigazgató Veszprémben. 1916-tól kir. tanácsos, 1925-től egészségügyi főtanácsos. Arácson Lóczy Lajos telekszomszédja volt. (HOGYA 1990,16-30.) 42
