Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)

„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)

Jelen összeállításunk nem ezredtörténet. Erre nincs is szükség, hiszen vitéz Herczegh Géza honvéd alezredes - korábban maga is 31-es százados - összegyűjtötte és megírta a 31-es bakák világháborús ezredtörté- netét.19 A számos hasonlójellegű, ám rendkívül vegyes színvonalú munka között az 1935. szeptember végére elkészült, ésl936 júniusában megjelent 31-es ezredtörténet talán a legjobbak, de mindenképpen a jobbak közé sorolható. Szinte napról-napra, meglehetősen részletesen követi az eseményeket. Láthatóan eredeti forrásanyagok felhasználásával készült. A mű külön értéke a jobb megértést szolgáló számos térképvázlat.

Akkor hát mire vállalkoztunk? Nem másra, mint, hogy összegyűjtsük a 31-esekkel kapcsolatos, környezetünkben, látókörünkben - főleg a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban megőrzött - napjainkban még fellelhető adatokat, adalékokat, röviden talán úgy mondhatnánk, morzsákat. Ezeknek többsége irat, fénykép, de akad közöttük néhány tárgy is, továbbá néhány Veszprém és környékének temetőiben található sír, síremlék.20

A meglehetősen töredékes anyag megőrzéséért elsősorban egykori múzeum igazgatónkat Laczkó Dezsőt illeti köszönet. Ezért illő, hogy az ő életútját itt részletesebben is tárgyaljuk. Laczkó Dezső21 piarista szerzetes tanár 1912-1918 között volt az 1711-ben alapított veszprémi piarista (magyarosan kegyesrendi vagy kegyes tanítórendi) rendház házfőnöke, egyben a piarista főgimnázium igazgatója, s a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum jogelődjének, a Veszprémvármegyei Múzeumnak is 1903-tól 1932-ig első igazgatója.

Laczkó Dezső - eredetileg Ágoston, a Dezső nevet a rendbe való belépéskor kapta - Trencsénben született 1860. július 22-én, Laczkó István szabó (t 1877 előtt) és felesége, Pulmann Mária22 (f Kismarton, Sopron vm., 1905. júl.23) házasságából. Nyitrán és Trencsénben folytatta középiskolai tanulmányait, Vácon 1877. augusztus 27-én lépett be a piarista rendbe. Teológiai tanulmányait Nyitrán végezte (1879-1881). 1881. december 23-án tett örök fogadalmat. 1885. július 18-án szentelték pappá. Budapesten, az egyetemen földrajz és természetrajzi középiskolai tanári képesítést szerzett (1886). Szerzetestanári hivatását Privigyén (1883), Debrecenben (1884-1885), majd Kecskeméten kezdte (1886-1887) rendjének gimnáziumaiban.

1888-ban került Veszprémbe, ahol azután megszakítás nélkül 44 évig, haláláig működött, annak ellenére, hogy többször is felajánlották neki a Budapestre való áthelyezést, amelyet azonban mindannyiszor visszautasított. Miután 1895-ben megismerkedett id. Lóczy Lajos földrajz tudóssal, Lóczy, Cholnoky Jenő24 és mások oldalán bekapcsolódott a korszak egyik jelentős tudományos csapatmunkájába, a Bakony és a Balaton kutatásába is, első sorban, mint geológus. Gyűjtései eredményeként több új kövületfajt neveztek el róla. 1902-ben geológus és paleontológus szakértőként részt vett Déchy Mór25 hatodik kaukázusi expedíciójában.

Papi, geológiai és tanári, utóbb gimnáziumigazgatói tevékenysége mellett folyamatosan gyűjtötte Veszprém város és Veszprém megye természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi és művészeti emlékeit. Állandóan szaporodó anyaga alkotta, az 1903-ban megalakított Veszprémvármegyei Múzeum gyűjteményeinek törzsanyagát. A múzeumnak az ekkorra már általános tekintélyt és megbecsülést kivívott Laczkó Dezső lett első igazgatója (1903-1932), s tegyük hozzá, egyben mindenese is.

Laczkót rengetegen ismerték, rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett. Ismerősei között egyaránt megtaláljuk korának legtekintélyesebb, legrangosabb kutatóit, a kortárs hazai tudományos, egyetemi, múzeumi élet szinte valamennyi képviselőjét. Továbbá pap és szerzetes társait, akiknek némelyike tanárként vagy muzeológusként is kollégája volt, valamint Veszprém város és Veszprém vármegye s a Veszprémi EgyHadapródiskola elvégzése után csapatszolgálatot teljesített. Később a m. kir. Soproni Honvéd Főreáliskolában a matematika és a fizika tanára volt. A sikertelen ellenforradalmi kísérlet során, az Engels-laktanyában a vörösök fogságába került. A fogolyra Weisz Fülöp I. kerületi politikai biztos három revolverlövést adott le, aminek következtében a százados még aznap este meghalt a budapesti Rókus-kórházban. Ismét gyilkosság. VH, 27. évf. 1919. 37. sz. (aug. 26.) 3.; RÉVAI 1927,20:554.; HERCZEGH 1936,21.; BACHÖ 1930,696-697., 700., 705-707., 716-718., 720., 722., 742-743., 724. után fényképe; RADA 1998,158-170.; ÁGH 2014, 39., 46-47.

19 HERCZEGH 1936,

20 A Veszprém, Alsóvárosi temető I. világháborús parcelláját 2013 hősök napjára felújították. Az itt található katonasíroknak a jelen kötetben megtalálható fényképei még a felújítás előtti állapotot mutatják.

21 Laczkó életútjáról: SZŰCS 1933,; LÓCZY 1938, 26-33.; KANSZKY 1942, 340-349.; DAX 1990, 29-33 ; KÓPHÁZI 1994, 34-37.; LÉH-KOLTAI 1998,223.; Múzeumi arcképcsarnok 2002,535-536.; PERÉMI2011,

22 Szülők nevei: Rulla seu catalogus religiosorum sub gubernio admodum reverendi patris Martini Bolla a cone. B.M.B. praepositi provinciális ab anno scholast 1824/25 usque ad a. 1927/28. PRMTKL Rul 10 (For. 000-1/7 = V 82/7)

23 Édesanyja temetése Kismartonban történt 1905. júl. 20-25. között. Laczkó Dezső 4. számú füzete, 1905-1906. 82. oldal. LDM múzeumtörténeti adattár 48.810/1977.

24 Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870. júl. 23. - Budapest, 1950. júl. 5.) földrajztudós, kolozsvári, később budapesti egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság titkára, alelnöke, majd elnöke, a Földrajzi Közlemények szerkesztője, az MTA tagja. A külügyminisztérium tudományos osztálya főnökeként részt vett a trianoni béke előkészítési munkáiban. (RÉVAI 1912,4:463., 1927,20:83., 1935.21:208.; CHOLNOKY 1998,)

25 Déchy Mór, marosdécsei (Pest, 1851. nov. 4. - 1917. febr. 8.) utazó, földrajzi író, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója, az MTA levelező tagja. Bejárta a Kárpátokat, Boszniát, É-Afrikát (Algéria, Marokkó), a Skandináv-félszigetet, a Himaláját. A Kaukázus egyik legkitűnőbb ismerője volt. (RÉVAI 1912, 5:359., 1927.20:135.; Laczkó Dezsőhöz írt levelei: LDM múzeumtörténeti adattár 48.852/1977.)

11