Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)
„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)
parancsnak. Dr. Orsós Ferenc,10 jeles törvényszéki orvosszakértő, pedig az 1939-ben szovjet hadifogságba került, majd azNKVD-által 1940-ben Katynban és környékén lemészárolt lengyel katonák, rendőrök és egyéb fegyveres testületek tagjai, a németek által 1943-ban megtalált és részben feltárt tömegsírjai agnoszkálásakor, mint a nemzetközi orvosszakértői csoport tagja került az érdeklődés homlokterébe. Az ezred harcaiból itt csak röviden utalunk a legjelentősebbek némelyikére. Az ezred legsúlyosabb veszteségét 1914. november 26-án, a Visztula-menti Smilowice helységnél szenvedte el. A túl későn elrendelt visszavonulás folytán az oroszok az ezredet bekerítve, három oldalról támadták meg. A negyedik oldalon a jeges Visztula zárta el a menekülés útját. Mindössze 3 tisztnek (Kemény főhadnagy, Baráth és Rosenfeld hadnagyok) sikerült 36 fő legénységgel kitörnie. Rajtuk kívül megmaradt az ezredtörzs és az utászosztag. így az 1914-es augusztusi hadbavonuláskor még összesen 3449 főből álló ezred11 ekkorra mindössze csak 114 puskára olvadt le, gyakorlatilag csaknem egészen megsemmisült. A többiek elestek, más részük hadifogságba került.12 Az oroszok hadizsákmánya lett az ezredzászló is.13 Úgyszintén súlyos veszteség érte az időközben újjászervezett 31-eseket 1916. július 29-én, a Stochod-kö- nyöknél, Lucktól mintegy 50 km-nyire, E-ra. Az oroszok áttörve a jobbszomszéd 20. (nagykanizsai) honvéd gyalogezred állásait, hátába kerültek a 31-eseknek. Meglepetésszerűen, rövid ellenállás után elfogták Schra- mek Ferenc alezredes ezredparancsnokot törzsével együtt, majd hátulról visszafelé kanyarodva a zászlóalj- és századparancsnokokat - némelyiküket kedélyes telefonbeszélgetés mellett - végül az ezred nagyobb részét is. A július 25-én még 97 tisztet és 2148 fő legénységet számoló ezredből a veszteség (halottak, sebesültek, eltűntek, fogságba esettek) 63 tiszt és 1840 fő legénység volt. Az ezred 14 géppuskájából mindössze egyet sikerült megmenteni.14 A 31-eseknek a X. isonzói csata során,15 1917 májusában tanúsított vitéz helytállásáról (talán legjelentősebb világháborús fegyvertényükről) a közölt dokumentumok között részletesen is olvashatunk. A veszprémi honvéd gyalogezred pontos I. világháborús veszteségei ismeretlenek, az ezred hősi halottainak száma kb. 7000-9000 főre becsülhető.16 Ez azt jelenti, hogy az ezred csaknem háromszor teljesen elfogyott! A 31-es népfölkelő gyalogezred veszteségeit pedig egyáltalában nem-, sőt világháborús történetüket is csak alig ismerjük.17 Az ezredjelvény „Albánia, Szerbia” felirata a népfelkelőkre vonatkozik, mert a honvédek nem jártak ezeken a hadszíntereken. A 31/1. népfelkelő hadtápzászlóalj parancsnoka, Lemberkovics Jenő százados, később az 1919. június 24-ei budapesti ludovikás ellenforradalom szervezője lett.18 államtitkára. 1920. márc. 15.- 1921.ápr. 14. között munkaügyi és népjóléti miniszter. 1920-1926 között nemzetgyűlési képviselő. 1926-ban vitézzé avatták. 1935-1936 között a Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője (veszprémi választókerület). A Magyar Eszperantó Szövetség elnöke. Kitüntetései: Ferenc József Rend lovagkeresztje, Bronz Katonai Érdemérem kardokkal, Vöröskereszt Tiszti Díszjelvénye, Károly Csapatkereszt. (RÉVAI 1926,19:858-859.; Vitézi Rend 1931, 330.; HERCZEGH 1936, 89., 90. 109., 146., 147., 151., 367. [fényképpel]; BÖLÖNY 1992, 264-265.; Magyar nagylexikon 1994, 3:582.; ÚMÉL 2001,1:599-600.; NÉMETH 2008,; RAINER 2011,) 10 Orsós (Spindl) Ferenc dr. med. (Temesvár, 1879. aug. 22. - Mainz, 1962. júl. 25.) orvos, egyetemi tanár, trt. százados orvos. 1903-ban Budapesten orvosi diplomát szerzett Kaposváron kórházi kórboncnok főorvos. 1913-tól Budapesten egyetemi magán tanár. Az I. világháborúban tartalékos népfelkelő segédorvos, a 14. menetezred, majd 1914. szept. 26. - nov. 26. között a 31. honvéd gyalogezred orvosfőnöke. Biskupicénél orosz hadifogságba esett. A krasznojarszki hadifogolytáborban osztályvezető orvos és laboratóriumvezető. A járványos betegségek leküzdése során maga is súlyos fertőzésen esett át. 1918. ápr. elején megszökött, sikerült hazajutnia és dec. 13. Debrecenben leszerelnie. 1918-1935 között a kórbonctan és a törvényszéki orvostan nyilvános rendes tanára, 1919-1921 és 1933-1935 között az orvostudományi kar dékánja, 1923-1924közöttrektoradebreceni Tisza István Tudományegyetemen. 1935-től a törvényszéki orvostan nyilvános rendes tanára a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, a törvényszéki orvostani intézet igazgatója. 1930-tól a művészeti és tudományos érdemekért elnyerhető Corvin-Koszorú tulajdonosa. 1939-ben vendégprofesszor a bonni egyetemen. 1939-1941 között az orvostudományi kar dékánja Budapesten. 1943-ban a nemzetközi orvos szakértői bizottság tagja, az 1939-ben szovjet hadifogságba került, majd az NKVD-által 1940-ben Katynban lemészárolt lengyel katonák, rendőrök és egyéb fegyveres testületek tagjai, a németek által megtalált és részben feltárt tömegsírjai agnoszkálásakor. Vizsgálati eredményeit a „Magyarország” 1944. február 27,-i számában is közzétette. 1941-1945 között felsőházi tag az Orvosi Kamara képviseletében. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete országos elnöke. 1944. augusztus 6- tói október 14-ig, majd 1944. december 6-tól haláláig Németországban élt, félve az NKVD bosszújától. 1945 elején Halléban a kitelepült budapesti egyetem kormánybiztosa. 1946-1955 között a mainzi képzőművészeti akadémián a művészeti anatómia tanára. 1955-ben nyugállományba vonult. Mintegy 250 orvosi tanulmány szerzője. A Magyar Tudományos Akadémiának 1928-tól levelező-, 1940-től rendes tagja. 1945 után itthon háborús főbűnösnek nyilvánították és kizárták az MTA tagjai közül. (RÉVAI 1927,20:734., 1935,21 662.; HERCZEGH 1936,104-106., 110., 119., 123-124., 125., 412. fényképpel, ÜMÉL 2002,4:1179-1180.) 11 HERCZEGH 1936,20-21. 12 HERCZEGH 1936,122-124. 13 UHER 5. Uher Ernőt a Ludovika Akadémiát elvégezve 1913. aug. 18-án avatták hadnaggyá a 31. honvéd gyalogezredhez. 1914. aug. 18-án vonult ezredével az orosz harctérre. 1914. szept. 2-án a 2. szd. pk.-a. Smilowicénél 1914. nov. 26-án hadifogságba esett. Berezovkán 4 évet, Nikolsz- Uziwiszkben 2 évet töltött. 1920. nov. 24-én tért haza. 1936-ban alezredes Székesfehérváron. (HERCZEGH 1936,51., 107., 125., 360. fényképpel) 14 HERCZEGH 1936,219-227. 15 HERCZEGH 1936,250-277. 16 HERCZEGH 1936,352. „közel 9000 hősi halottunk emléke”. A 31-es honvéd emlékmű ünnepélyes felavatása. VH, 47. évf. 1939.27. sz. (jún. 11.) 1. „hétezer halott 31-es”-1 említ 17 HERCZEGH 1936,21., 346-352. (a vonatkozó részt Zömmel Keszegh Zoltán komáromi városi számvevő, volt 31-es népfelkelő zászlós írta.) 18 Lemberkovics Jenő m. kir. honvéd százados (Négyes, Borsod vm„ 1884. nov. 23. - Budapest, 1919. jún. 24.) A m. kir. Nagyváradi Honvéd 10
