Rainer Pál: 31-es morzsák. Dokumentumok, adalékok, apróságok a m. kir. 31. veszprémi honvéd és népfölkelő gyalogezredek történetéhez és utóéletéhez 1914-1941 (Veszprém, 2017)

„Ma még piros élet, holnap fehér álom…” (Bevezető)

Olasz harctér

1917-ben

61. Kostanjevicai állásharcok, Karszt (Comeni)-fennsík (febr. 10. — júl. 27.)

62. X. isonzói csata (máj. 12. - jún. 10.)

63. XI. isonzói csata (jún. 11. - aug. 18.)

64. Korite-Selo-i állásharcok (aug. 18. - szept. 10.)

65. Sternkuppe (szept. 4.)

66. XII. isonzói csata (okt.)

67. Stino di Livenza-Torre di Mosto (nov. 6-9.)

68. Piave deltában (nov. 11. - 1918. jan. 20.)

69. Testadura (nov. 11-)

70. Piave vecchia mentén (nov. - dec.)

71. La Castaldia-C. Serpo között (nov.)

72. C. Serpo-Macchina Idrovora között (nov. - dec.)

73. Testadura-La Castaldia között (-1918. jan.)

1918-ban

74. Moriago-Fontigo védőállásban (márc. 17. - ápr. 26.)

75. Montellói csata, Nervesa-S. Andrea-Sovilla (jún. 15-23.)

76. Villa Jacur-Mercadelli-Mina, vonalban a Piave mentén (júl. 4. - okt. 24.)

77. Soligói kapocsállásban (okt. 28.)

78. Rua di Feletto-C. Guizza, vonalban (okt. 29.)

79. Sacile, itt angol csapatok ellen harcoltak (okt. 30-31.)

80. Majano (nov. 4.)4

Az ezrednek a megalakulástól a világháború végéig 56-szór változott a parancsnoka. Valójában azonban csak 26 ezredparancsnokuk volt, mert némelyikük többször is állt az ezred élén. A súlyos viszonyokra jellemző, hogy több alkalommal átmenetileg századosok, sőt 1918 novemberében néhány napig egy főhadnagy (Zucker Károly) parancsnokoltak a 31-esek felett.5 Az ezredparancsnokok közül egyébként hárman is hősi halált haltak:

1. Sárói Szabó Lajos alezredes (t Lazy és Kostków között, 1914. okt. 22., puskagolyó homlokon találta)6,

2. Mokcsay Endre alezredes (t Kajetanówka major, 1915. júl. 22., srapnelgolyó homlokon találta)7,

3. Weeber Ede tábornok, korábbi ezredparancsnok, már, mint a 81. honvéd gyalogdandár parancsnoka (f Monte San Michele, 1915. okt. 24., eltemetve Gorjanskón).8

Két egykori 31-es honvédorvos később szomorú körülmények között vált - legalábbis átmenetileg - közismertté. Dr. Benárd Ágost9 meghatalmazott miniszterként egyik magyar aláírója lett 1920-ban a trianoni béke4 HERCZEGH 1936,343-344.

5 HERCZEGH 1936,344.

6 Temetés. VH, 23. évf. 1915. 43. sz. (okt. 24.) 4.; HERCZEGH 1936, 99-100., 170. Eredetileg Pelkinie temetőjében temették el. Özvegye később hazahozatta és 1915. okt. 19-én, Budapesten, a Farkasréti temetőben nyert végső nyughelyét.

7 HERCZEGH 1936,170.

8 Dr. L.: Weeber Ede. Hősi halált halt 1915. okt. 24. VH, 23. évf. 1915.44. sz. (okt. 31.) 2-3.; BERNÁTSKY 1926,121.; HERCZEGH 1936,239. sírjának fényképe.

9 Benárd Ágost dr. med., vitéz szilvágyi (Budapest, 1880. jan. 3. - Budapes, 1968. jún. 22.) orvos, politikus. 1905-ben a budapesti egyetemen orvosi diplomát szerzett, az egyetemi I. belgyógyász klinikán gyakornok. 1907-1909 között a sebészeti klinikán műtő-növendék. 1909-ben NY-Európában tett tanulmány utat. 1910-től a Budapest I. kér. Központi Munkásbiztosító Pénztár sebészeti osztályán segédorvos, majd alorvos, 1913-tól főorvos. Az I. világháborúban tartalékos honvéd főorvos (főhadnagy orvos), majd ezredorvos (százados orvos). 1914-1915-ben a 41. honvéd hadosztály egészségügyi intézeténél, 1915. márc. 25. - ápr. 20. között a 31. (veszprémi) honvéd gyalogezrednél ezred orvosfőnök, később a 17. (székesfehérvári) honvéd gyalogezrednél, majd a 4. (szabadkai) honvéd huszárezrednél. Háborús szolgálata 50 hónap. 1918 őszén fegyveres alakulatot szervezett a Károlyi-kormány ellen. 1919. márc. 22-én elfogták, és halálra ítélték, de sikerült Bécsbe szöknie. A monarchista érzelmű osztrák parasztokat szervezte a kommunisták elleni harcra. Az Ébredő Magyarok Egyesülete egyik vezetője. 1919. aug.-tól címzetes miniszteri tanácsos, a budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár igazgatója. 1919. nov. 28. - 1920. márc. 15. között a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium adminisztratív

9