Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)

Mutatók

Friedländer (t Berezovka, 1918. VIII. 20.) egyévi önkéntes

1918. VIII. 20.

Frommer hadapródjelölt

1916. XI. 10.

Fuglede dán kapitány, konzul

1919. IV. 18., V. 7.

Futó Ignác főhadnagy, m. kir. 22. honvéd gyalogezred

1916. VIII. 10.

Gajda (HeidI, majd Hajda), Radula (Rudolf) (Cattaro, 1892. febr. 14. - 1948.) csehszlovák tábornok

Cseh nemzetiségű osztrák-magyar tizedes, aki a világháborúban átszökött a montenegrói csapatokhoz. A szerb összeomlás után Franciaországba menekült. Kezdetben főhadnagyi, később ezredesi rangban, a Szibériában szerveződő szerb, majd a csehszlovák légió egyik parancsnoka, utóbb fehérorosz tábornok. 1920-ben hazatért Csehszlovákiába. 1925 hadsereg főparancsnok helyettes. 1926 vádat emeltek ellene katonai titkok bolsevistáknak való kiszolgáltatása miatt. A cseh fasiszták jövendő vezérének tartották.

(révai 1935,21:371; baja-pilch et al. [1930] 2:350,356,359, 400,421-422,427,428, 448, fényképe csoportképen 313; botka 1985, 90, 194, 330; mészáros 2003, fényképe csoportképen 346, 394; markó 2010, 142-144)

1919. XI. 19.

Garai hadapród

1917. VII. 26., 1918. VIII. 20., 1919. VI. 19.

Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. márc. 27. - Párizs, 1947. nov. 7.) kőműves, szociáldemokrata politikus

1894-1897 kőművestanonc Budapesten. 1898-1900 Ausztriában és Németországban dolgozom 1901-1919 pártvezetőségi tag. 1908-tól a munkásbiztosító pénztár elnöke. 1918. nov. 1919. márc. az Országos Lakásügyi Tanács elnöke. 1919. márc. 21. - aug. 1. a Magyarországi Tanácsköztársaság forradalmi kormányzótanácsának elnöke. 1919. jún. 24. - aug. 1. a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elnöke. 1919. jún. 29. - aug. 1. a Népgazdasági Tanács VIII. (középítési) főosztályának vezetője és képviselője a kormányzótanácsban. 1919. aug. 1-6. a Peidl-kormány közoktatásügyi minisztere. 1919. aug. román fogságban volt. 1919. nov.-től Erdélyben, 1920. jan.-tól Csehszlovákiában, 1920. febr.-tól 1934. febr.-ig Bécsben, 1934. febr.-tói 1938. nov.-ig Pozsonyban, 1938. nov.-től Párizsban élt emigrációban. Az emigráció centrista (Kunfi Zsigmond-féle) irányzatának egyik vezetője. Részt vett az osztrák és szlovák szociáldemokrata mozgalomban, a franciaországi ellenállásban viszont nem. 1936-ban fél évet töltött az USA-ban. 1945 utáni hazatérését volt elvtársai hiúsították meg.

(révai 1913, 8:354; 1927, 20:286; 1935, 21:374; bölöny 1992, 131-133, 168, 294- 295; úmél 2001, 2:922-923 fényképpel)

1919. III. 31.

98