Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)
Egy ismert napló és egy ismeretlen naplóíró
470 000 legénységi állományú halt meg a fogságban.7 A szerencsésen hazakerültek egyikének naplóját olvashatjuk most a jelen kiadványban. A napló Ruttkay-Miklián Eszter néprajzkutató8 és nővére, Ágota anyai nagyapja nőtestvérének (Váradi-Szabó Mária, férjezett Angyal Aladárné) Budapest XII. kerületi, Csörsz utcai lakásából került elő. A napló azonban kronológiai okoknál fogva nem lehetett Váradi-Szabó Mária férjéé. Gyaníthatólag valamelyik újvidéki Angyal nagybácsi vagy unokabáty, esetleg más oldalági felmenő vezethette 1916 és 1920 között katonaként, majd hadifogolyként. A napló egy álló formátumú, 9x15,2 cm méretű, tehát a korabeli katonazubbonyok mellzsebében könnyen elférő, négyzethálós, éleiken egykor vörösre festett lapokból álló, összefűzött bolti papír jegyzetfüzet, amelynek elülső és hátulsó borítója (fedele) idővel leszakadt és elveszett. Feltehetően ez az elveszett borítórész tartalmazhatta a napló tulajdonosának adatait. A bejegyzéseket lila tintaceruzával és fekete grafitceruzával írták. Az 1916 októberéig terjedő résznél minden oldalt kü- lön-külön, ceruzával gondosan bekereteztek. Több helyen rajzok, illetve aprólékosan megrajzolt kezdőbetűk és évszámok díszítik a füzet ezen részét. A füzet 167 számozott és még számos további, számozatlan lapot tartalmaz. A közreadott napló, pénz- és mértékegységek, címek, francia nyelvű olvasmányok mellett még további feljegyzések is megtalálhatók benne (például orosz és görög betűs ábécé, naptárak, számítások stb.). Ezeknek közlésétől eltekintettem. Az írásból egyértelműen kiderül, hogy a név szerint nem ismert, újvidéki születésű, vagy legalábbis Újvidéken élő naplóíró a cs. és kir. 52. (pécsi) Frigyes főherceg gyalogezredben9 teljesített katonai szolgálatot az I. világháborúban, nagy valószínűséggel mint tartalékos tisztjelölt (hadapródjelölt, hadapród vagy zászlós), majd idővel mint tiszt (tartalékos hadnagy?) is. Parancsnokai, tiszttársai a korabeli hivatalos katonai sematizmusokból többnyire jól azonosíthatóak. Ismeretlen hősünk háború előtti életéről semmit sem tudunk. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, húszas életéveinek talán a dereka körül járhatott. 1916 áprilisában már másodízben került a galíciai harctérre, ezrede 20. menetzászlóaljával, ahol a III. zászlóalj 10. századához osztották be mint szakaszparancsnokot. Átmenetileg századparancsnokként is működött. A Bruszilov-féle támadás során, 1916. augusztus 10-én, Lazarowkánál esett orosz hadifogságba. A fogság idejét - leszámítva néhány olyan tábort, amelyekben az egyik táborból a másikba való átszállítások során átmenetileg néhány napot időzött - négy hadifogolytáborban töltötte. Ezek a következők: 7 bonhardt 1994c, 3; szijj—ravasz 2000, 232; martin 2001, 179. 52. jegyzet. 8 A közlésre való átengedést ismételten hálásan köszönöm. 9 Az 1741-1918 között fennállott cs. és kir. 52. gyalogezred történetéről: ascher 1905; tábori 1935. 8
