Rainer Pál: „A szolgálat nehéz, az idő legtöbbnyire rossz”. „Barakkunk piszkos, sötét és nagyon sok benne a poloska”. Egy cs. és kir. 52. gyalogezredbeli ismeretlen tartalékos tiszt I. világháborús és hadifogoly naplója, 1916-1920 (Veszprém, 2016)

Egy ismert napló és egy ismeretlen naplóíró

470 000 legénységi állományú halt meg a fogságban.7 A szerencsésen hazakerültek egyikének naplóját olvashatjuk most a jelen kiadványban. A napló Ruttkay-Miklián Eszter néprajzkutató8 és nővére, Ágota anyai nagyapja nőtestvérének (Váradi-Szabó Mária, férjezett Angyal Aladárné) Budapest XII. kerü­leti, Csörsz utcai lakásából került elő. A napló azonban kronológiai okoknál fogva nem lehetett Váradi-Szabó Mária férjéé. Gyaníthatólag valamelyik újvidéki Angyal nagybácsi vagy unokabáty, esetleg más oldalági felmenő vezethette 1916 és 1920 között katonaként, majd hadifogolyként. A napló egy álló formátumú, 9x15,2 cm méretű, tehát a korabeli katona­zubbonyok mellzsebében könnyen elférő, négyzethálós, éleiken egykor vörösre fes­tett lapokból álló, összefűzött bolti papír jegyzetfüzet, amelynek elülső és hátulsó borítója (fedele) idővel leszakadt és elveszett. Feltehetően ez az elveszett borítórész tartalmazhatta a napló tulajdonosának adatait. A bejegyzéseket lila tintaceruzával és fekete grafitceruzával írták. Az 1916 októberéig terjedő résznél minden oldalt kü- lön-külön, ceruzával gondosan bekereteztek. Több helyen rajzok, illetve aprólékosan megrajzolt kezdőbetűk és évszámok díszítik a füzet ezen részét. A füzet 167 számozott és még számos további, számozatlan lapot tartalmaz. A közreadott napló, pénz- és mértékegységek, címek, francia nyelvű olvasmányok mellett még további feljegyzések is megtalálhatók benne (például orosz és görög betűs ábécé, naptárak, számítások stb.). Ezeknek közlésétől eltekintettem. Az írásból egyértelműen kiderül, hogy a név szerint nem ismert, újvidéki szüle­tésű, vagy legalábbis Újvidéken élő naplóíró a cs. és kir. 52. (pécsi) Frigyes főherceg gyalogezredben9 teljesített katonai szolgálatot az I. világháborúban, nagy valószínű­séggel mint tartalékos tisztjelölt (hadapródjelölt, hadapród vagy zászlós), majd idővel mint tiszt (tartalékos hadnagy?) is. Parancsnokai, tiszttársai a korabeli hivatalos kato­nai sematizmusokból többnyire jól azonosíthatóak. Ismeretlen hősünk háború előtti életéről semmit sem tudunk. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, húszas életéveinek talán a dereka körül járhatott. 1916 áprilisá­ban már másodízben került a galíciai harctérre, ezrede 20. menetzászlóaljával, ahol a III. zászlóalj 10. századához osztották be mint szakaszparancsnokot. Átmenetileg századparancsnokként is működött. A Bruszilov-féle támadás során, 1916. augusztus 10-én, Lazarowkánál esett orosz hadifogságba. A fogság idejét - leszámítva néhány olyan tábort, amelyekben az egyik táborból a másikba való átszállítások során átmenetileg néhány napot időzött - négy hadifogolytáborban töltötte. Ezek a következők: 7 bonhardt 1994c, 3; szijj—ravasz 2000, 232; martin 2001, 179. 52. jegyzet. 8 A közlésre való átengedést ismételten hálásan köszönöm. 9 Az 1741-1918 között fennállott cs. és kir. 52. gyalogezred történetéről: ascher 1905; tábori 1935. 8

Next

/
Thumbnails
Contents