Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Gulyás Edina: Megjegyzések az avar kori Kárpát-medence mellkeresztjeinek kapcsolatrendszeréhez
véleményét a táp-borbapusztai avar kori temető bizánci keresztet tartalmazó 317. sírja kapcsán. Megvizsgálta a temető egészének kereszténységre és pogányságra utaló nyomait és a leletegyüttesek által mutatott képet. Arra a megállapításra jutott, hogy az érintett sír halottja a mellékelt mellkereszt ellenére valószínűleg pogány lehetett. Elemzésében a győri kutató összegyűjtötte a bizánci kereszt párhuzamait és felismerte, hogy a borbapusztai darab az ozorai keresztekkel együtt külön csoportot alkot, ami alapján e három tárgy elkülöníthető a többi 6-7. századi díszített Kárpát-medencei mellkeresztcsoporttól.18 A krisztianizáció kérdéskörének tudományos vizsgálata a kortárs hazai kutatásban is előtérbe került az elmúlt időszakban. Több tanulmány is megjelent a keletről a Kárpát-medencébe érkező nomád népek sírjaiban talált keresztek vizsgálatáról.19 Annak ellenére, hogy ezek az írások elsősorban a honfoglaló magyarságot és a 10-11. századi időszak keresztjeit érintették, megközelítésük és a két nép hasonló történeti keretei (keleti előzmények, nagyállattartó és törzsi hagyományok, bizánci háborúk és szövetség) alapján, analógiaként figyelembe vehetők arra vonatkozóan, hogyan mehetett végbe ez a folyamat. Ezen munkák eredményeinek a figyelembe vétele azért is lehet érdekes számunkra, mert abban a kérdésben, hogy a keresztek sírba helyezése mennyiben jelenti az egykori adott személynek vagy akár környezetének kereszténységét, szögesen eltérnek a vélemények. Az avar kori Kárpát-medence mellkeresztjei A vizsgálat huszonegy lelőhely huszonöt sírjából előkerült huszonnyolc mellkeresztet érint.20 A gyűjtés nem teljes, mivel több darab nem került közlésre mostanáig, így azok elemzésétől eltekintettem. A keresztek alapanyagukat és formai jellegzetességeiket tekintve is vegyes képet mutatnak. A vizsgált darabok jelentős része nem nemesfém alapanyagú, e darabok ólomból készültek, amelyeket formai sajátosságaik alapján is azonos típusba soroltam. Egy kereszt esetében az alapanyag tekintetében eltérő adatokat 18 Tomka 2002,214-217. 19 Például: Langö-Türk 2004; Révész 2010; Bollók 2011; stb. 20 A lelőhelyek listáját és a mellkeresztek pontos adatait a mellékelt táblázat tartalmazza. találtam,21 további két darab22 kapcsán pedig semmilyen adat nem került közlésre. Kilenc mellkereszt készült ezüstből, amelyek közül két darab aranyozott, továbbá három bronz és két arany alapanyagú példány alkotja a vizsgált mellkeresztek körét. Formai jellegzetességeik alapján a vizsgált darabok között vannak latin- és görögkeresztet formáló darabok is. A két formai csoportba tartózó darabok száma közel azonos, tizenhárom latinkereszt és tizenöt görög- kereszt formájú tárgy van. A mellkeresztek klasszifikációja és párhuzamai A mellkeresztek vizsgálata kapcsán elengedhetetlen az egyes darabok alkotta csoportok meghatározása és azok elemzése. Számos kutató végezte már el a különböző régiók más-más időszakaiból előkerült mellkeresztek rendszerezését.23 Garam Éva gyűjtötte össze, csoportosította és elemezte a Kárpát-medence területén 1999-ig előkerült avar kori darabokat. Rendszerezésében fő szempontokként a keresztek díszítési struktúráját és készítéstechnikai sajátosságait határozta meg.24 Garam Éva csoportosításával ellentétben Brigit Wogerich-Bauer alapvetően nem a díszítés, hanem a formai jelleg, a kereszt szárainak és függesztőjének kialakítása alapján végezte el a 8. századnál későbbi keresztek klasszifikációját, ahogyan Brigitte Pitarakis is hasonló megközelítéssel dolgozott a 9-13. századi keresztek csoportosítása kapcsán.25 A huszonnyolc mellkereszt (1. tábla) klasszifikációja során elsődleges szempontként a formai jellegzetességeket vettem figyelembe, a másik két szempont csak az altípusok meghatározásánál kapott fontosabb szerepet. Véleményem szerint azért fontos e csoportosí- tási rendszer, mert a formai adottságokat alapvetően az adott korban uralkodó divat határozta meg, de a készítéstechnika és a díszítési jelleg mutathat eltérést ugyanazon típus darabjai között, akár csak ha az egyes darabok olcsóbb kivitelű utánzataira gondolunk. Az 1. típust - amelyhez a Kárpát-medence területéről öt 21 A baráthelyi temető 219. sírjából előkerült darab esetében nem eldönthető, hogy ezüst vagy bronz alapanyagból készült-e a mellkereszt. Vö. BArzu 2010,80, 240-241. 22 A két ismeretlen alapanyagú darab a baráthelyi temető 237. sírjából került elő. Vö. BArzu 2010,248. 23 Lásd például BarAny-Oberschall 1953; Staecker 1999; Wogerich-Bauer 2002; Langó-Tűrk 2004; Pitarakis 2006. 24 Garam 2001,57-65. 25 Wogerich-Bauer 2002,25-71; Pitarakis 2006,28,30. 88
