Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Gulyás Edina: Megjegyzések az avar kori Kárpát-medence mellkeresztjeinek kapcsolatrendszeréhez
kereszt sorolható - a cseppformára kialakított szárú, középponti díszítéssel ellátott darabok alkotják. A 2. típusba a végek felé kiszélesedő szárú, középponti díszítéssel ellátott darabokat soroltam, amelyhez a Kárpátmedence területéről hét kereszt tartozik. A 3. típust az egyszerűbb kialakítású pálcikakeresztek alkotják. E típushoz a Kárpát-medence területéről szintén négy kereszt sorolható. A 4. típust a Kárpát-medencében egyedülálló závodi kereszt alkotja, amelyet a megállapított típusok egyikébe sem lehet besorolni kialakítása és díszítése alapján sem. Az 5. típust az egyszerű kialakítású ólomkeresztek alkotják. A Kárpát-medencei darabok közül e típushoz sorolható a legtöbb, tizenegy kereszt. 1. típus A cseppformára kialakított szárú, lekerekített szárvégű, középponti díszítéssel ellátott, összetett keresztek alkotják az 1. típust, amelyhez a Kárpát-medence területéről a két ozorai kereszt (2. ábra 2-3.), a velük nagy hasonlóságot mutató táp-borbapusztai (3. ábra 1.), a vajszkai darab (3. ábra 3.), illetve a kölkedi B temető példánya (3. ábra 2.) tartozik. E típuson belül a vajszkai és a kölkedi kereszt külön altípust alkot a másik három darabtól, mivel előlapjuk kialakítása és díszítési módjuk eltérő. A szárak formai hasonlósága mellett a darabok távolabbi párhuzamainak gyűjtése során megfigyelt hasonlóságok alapján soroltam azonos főtípusba az öt keresztet. Az 1A altípust az ozorai és a táp-borbapusztai keresztek alkotják, amelyek aranylemezből, préseléses technikával készültek, továbbá összetett, ékkő betéttel ellátott darabok.26 Az általam vizsgált keresztek között a két ozorai darab képezheti a legmagasabb színvonalat. A kereszt középponti részén és a szárak szinte teljes felületén megfigyelhetők a kialakított rekeszek, de ezek egyikében sincs betét. A bordákkal díszített szalag függesztő fület a már elkészült kereszttesthez szegecselhették hozzá.27 A táp-borbapusztai kereszt formai és felületi kialakításában nagyon hasonlít az előbbi darabokhoz, valószínűleg az ozorai keresztek valamivel olcsóbb kivitelű utánzataként készülhetett. E kereszt minden rekeszébe került betét. Az apró függesztő karikát a kereszttesttel együtt képezhették ki.28 Az 1B altípusba sorolt vajszkai és kölkedi két kereszt kevés dologban tér el egymástól, fő jellegzetességük 26 Garam 2001,58. 27 Az ép és a töredékes darab esetében is (Uo. 290, Taf. 39,2-3.). 28 Garam 2001,290, Taf. 39,1. a megnyúlt csepp formájú szárak mellett a kereszttest középső részének négyes tagolása. A vajszkai keresztnek ugyan csak két töredéke került elő, de e darabok alapján viszonylag jól rekonstruálható volt az egész kereszttest. Az alsó keresztszár mind a két darabnál nagyobb és megnyúltabb a másik háromnál. Az egyik különbség itt figyelhető meg, ugyanis a kölkedi kereszt szárainak közepe áttört, a vajszkai kereszten viszont búzakalászformát mutató rovátkolások vannak kialakítva. A keresztek középponti részének szélei mind a négy szár között egy-egy apró bevágással két részre tagolódnak. A vajszkai darab középső részén a rekonstrukció szerint négy karéj valószínűsíthető,29 amelyek keresztformát adnak, a kölkedi kereszt közepén pedig latinkereszt figyelhető meg. Mind a két kereszt ezüstötvözetből öntött darab. Egyik tárgy esetében sincs adatunk a felfüggesztést illetően, ha volt rajtuk függesztő fül vagy karika, az letörhetett róluk. A két altípus között datálásuk tekintetében némi eltérés figyelhető meg. Míg az 1A altípus darabjait a kutatás a 7. század második felére, végére teszi, addig az 1B altípusba sorolt kereszteket a 6. század vége és 7. század első felének időszakára datálja.30 Az összegyűjtött szakirodalom alapján az 1. típusba sorolt Kárpát-medencei keresztek párhuzamai megtalálhatóak a kora középkori Nyugat-Európa, valamint a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén előkerült leletegyüttesekben is. Észak-Európa és a steppe területén nem találtam hasonló darabokat, de a részben bizánci uralom alatt álló Krím-félszigeten is előkerültek ilyen emlékek (7. ábra 1.). Garam Éva véleménye szerint az e kapcsán vizsgálható darabok sok esetben csak stilizált utánzatai az eredeti, bizánci készítményeknek. Véleménye szerint erre utal, hogy e párhuzamok formai jellegzetességei megegyeznek ugyan a Kárpátmedencei darabokéval, de e tárgyak közepén Krisztusábrázolás vagy áttört keresztminta található, a szárak végére pedig gyakran szentábrázolások kerültek.31 A vonatkozó emlékek a magyar kutatónő elemzése alapján a fentebb említett területeken is a 6-7. századra keltezhetők.32 2. típus 29 Bugarski 2009,222, Fig. 2,9. 30 Garam 2001,76; Bugarski 2009,221. 31 Garam 2001, 62. A Stathatos Gyűjtemény vonatkozó darabja: Collection Hélénné Stathatos II. 59.; Pl. V. 44. 32 Garam 2001,62. 89
