Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Müller Róbert: A Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi-dűlői temető és a korai Keszthely-kultúra

csak a két, ezüstből készült állatfibula (16. sír - galamb-, 126. sír - lófibula) korabeli (1. ábra 6-7), a harmadik egy késő római trombitafibula.37 a negyedik egy 5. századi Vyskov-típusú kengyelfibula.38 Fibula és ruhatű mindössze egy sírban fordult elő együtt (10. sír).

Balkáni eredetűek, és a késő antik férfiviselethez tartozhattak a vasból készült aláhajtott lábú fibulák, széles kengyelükön díszített ezüstlemezzel39 (9. ábra 1). Két férfisírban a bal vállnál találtuk meg őket (39. és 72. sír). Egy harmadik, hiányos példány egy tarsolyból került elő (7. sír), a láb lemezén tausírozott keresztdísszel (10. ábra). Két másik tárgyat is meg kell említenünk, amelyek a Balkánról kerülhettek hozzánk (9. ábra 2-3), és az antik népesség viseletéhez sorolhatók. Az egyik egy középen áttört ún. csillag alakú csüngőjű függő40 (128. sír), a másik egy hiányos Yassi Ada típusú bronzcsat (95. sír), ismereteim szerint egy Róma városi példány mellett ez ennek a tárgynak a legnyugatibb előfordulása.41

A temetőben az „A" síron kívül is vannak kifejezetten germán eredetű tárgyak. Nem tartom elképzelhetőnek, hogy ezeket a tárgyakat az ide áttelepített továbbélő gepida népesség hagyatékának tartsuk. Több olyan tárgy van, ami jellemző ezekre a kelet-dunántúli temetőkre, de itt nem találhatók meg, mint például a női sírokból a véretekkel díszített övcsüngők,42 a fából esz- tergályozott, pántokkal díszített amulett-tokok,43 vagy a harisnyakötő-garnitúrák.44 A férfisírokból nem került elő egyetlen pajzsdudor és egyetlen lándzsa sem 45 A

37 Patek 1942,128.

38 Bierbrauer 1989,149-158. Straub Péter joggal feltételezi, hogy ez a fibula az erődtől délre talált 5. századi temető valamelyik rablott sírjából származik (Heinrich-TamAska - Müller-Straub 2012,49).

39 A kora avar kori aláhajtott lábú fibulákat összegyűjtötte Vida 2009, 251-253. és Fig 9. elterjedési térkép. A pusztaszentegyházi-dűlői változatot ismerjük például Korfu szigetéről (Uenze 1992,153. és Abb. 5,15.) és Észak-Makedóniából 20 bizánci erődből (MikulöC 2002,115.).

40 A csillag alakú csüngőjű függők a Dnyeper vidékétől a Balkánon át Szicíliáig terjedtek el, és a legkorábbiak csüngője áttört (ÖunskA 1975, 70. és 80.). Ez a típus már a 6. században feltűnt (Bálint 1982, 134-135. és 146. Appendix 2.), és a Kárpát-medencei áttört csüngök mindig kerek formájúak (Garam 2001, 20-23.). A miénkhez hasonló ötszögletű csüngőket ismerünk Ukrajnából, Romániából és a Balkánról (prihodnjuk1999, 139. Rísz. 70,6.,'Tudor 1965,254. Fig. 11,2.; Fidler 1992,56. és Abb. 4,13-14.; Bollők).

41 Vida 2009,249-251 és 8. kép, elterjedési térkép.

42 Vida 1996,108-118 és 1. térkép; garam 2011.

43 Vida 1995,284; 1996,121-123; 2002,184-184 és 189 lelőhelylista.

44 Vida 1996, 118-121 és 1. térkép. Nála nem szerepel Keszthely- Fenékpuszta mint lelőhely, de Fleinrich-Tamáska Orsolya az ókeresztény bazilika 3. sírjának kisméretű csatját és szíjvégét lábbeli-garnitúra darabjainak vélte (FIeinrich-TamAska 2004, 169-170), holott ezek a női sírok jellegzetes mellékletei, a bazilikabeli sírba viszont egy férfi nyugodott.

45 Kiss A. 1996, 233-234, 318, Liste 36. Ez vonatkozik a többi fenékpusztai temető anyagára is. A 2002-ben az 54. objektumból előkePusztaszentegyházi-dűlő germán jellegű tárgyai közé sorolhatók a fegyverek, mindenekelőtt a saxok (125. és 142. sír, 11. ábra 1),46 és a köpűs nyílvesszők (11. ábra 2-3), a kétoldalas csontfésűk és a verettel ellátott vascsatok (11. ábra 4). Abban a közösségben, amely a 6. század utolsó harmadában itt megtelepedett, már előző otthonukban is együtt élhetett a többségében antik népesség egy germán csoporttal, és az akulturációs folyamat már ott megkezdődhetett. Ezzel magyarázható, hogy az antik népességhez köthető darabok germán tárgyakkal együtt kerültek sírba. Például aláhajtott lábú vasfibula vasveretes csattal (7. sír), ugyancsak aláhajtott lábú fibula csontfésűvel (75. sír) vagy a Yassi Ada típusú csat csontfésűvel és köpűs nyílhegyekkel (95. sír). Kétség sem férhet hozzá, hogy egyedi vonásai ellenére a Pusztaszentegyházi-dűlőben feltárt temető a korai Keszthely-kultúra lelőhelyei közé sorolandó, és ezek között a jól dokumentáltak közül a legteljesebben feltárt nagyobb sírszámú temetkezőhely.

A Pusztaszentegyházi-dűlői temető tanulságai vonatkoztathatók a korábban megismert fenékpusztai temetőkre is. Korábban feltételeztem már, hogy a déli erődfal előtti köznépi temetőt a késő római kortól kezdődően folyamatosan használták, és a korai sírok a déli erődkapu mellett a D4-D5 tornyok között találhatók, innen terjeszkedett a temető nyugat felé, a legkésőbbi sírok pedig a délnyugati saroktorony és a Dl torony között találhatók 47 Nos, a D4 torony környékén csak sima kosárkás függők kerültek elő, a hosszában és keresztben gerezdéit kosárkák a D3 torony tájékán tűnnek fel, a temető nyugati szélén pedig az Allach típus változatai vannak többségben.

A horreumi temető melléklet nélküli temetkezéseivel senki sem foglalkozott, Vida Tivadar is csak azt jegyezte meg, hogy ezek a sírok nem keltezhetők, ezért nem tudható, hogy 568 előtt vagy után keletkeztek-e, illetve a temető az alacsony sírszám miatt nem alkalmas horizontális stratigráfiai megállapításokra.48 A melléklet nélküli sírok a temető déli végén koncentrárült pajzsdudor korábbi, 4. századi vagy 5. század eleji, tehát semmi köze a korai Keszthely-kultúra idején betelepedett germánokhoz (Müller 2008a, 239-242).

46 Ezek viselőit annak ellenére germánnak tartom, hogy a kranji temető saxszal és övgarnitúrával eltemetett férfiait Max Martin romaninak határozta meg (Martin 2000a, 163-183). Volker Bierbrauerrel értek egyet, aki szerint alig valószínű, hogy a keresztény elit a 7. században fegyverrel temetkezett volna (Bierbrauer 2008,483-484).

47 Müller 2010,242-245.

48 Vida 2011,413.

69