Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Müller Róbert: A Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi-dűlői temető és a korai Keszthely-kultúra
lódnak (12. ábra),49 és a kevés vagy jelentéktelen mellékletet tartalmazó sírok közül a 19., a 25. és a 31. is itt található. Joggal feltételezzük, hogy ezek a kis temető legkorábbi temetkezései, ahová később is kerülhettek még sírok, mint például az aranymellékletes sírok közül a 29.50 Vida elképzelhetőnek tartotta, hogy az 5., 8., 9. és 30 sír 568 előtti is lehet, de legfeljebb csak egy-két évtizeddel.51 Ezek a sírok valóban relatív koraiak, ezért nem véletlen, hogy a horreumhoz legközelebb eső sorban, illetve a déli sírcsoportban találhatók. Magam valószínűbbnek tartom, hogy ezek is 568 utániak, és egy az avarokhoz vándorolt közösség, nem pedig a helyben továbbélő antik népesség sírjai. Nehéz lenne megmagyarázni, hogy ha ez a helyi népesség temetője, miért nyitották meg a 6. század közepén vagy nem sokkal azt követően? Melléklet nélküli vagy nemesfémet nem tartalmazó sírok a temető keleti szélén, az egészen ritká- san betelepített részen is előfordulnak (12. ábra), ezek vélhetően szolgák sírjai lehettek. A horreumi temetőben kiegyensúlyozottabb a nemek aránya, csak gyermekből, főleg fiúgyermekből van aránytalanul kevés.52 Szerintem a fenékpusztai késő császárkori népesség kontinuitása csak a déli erődfal előtti temetőben figyelhető meg, de ott is számolnunk kell 568 után egy etnikai bővüléssel, hiszen az 568 és a 630/650 közé keltezhető sírok száma aránytalanul magasabb, mint az 5. század közepe és 568 közé keltezhetőké.53 49 Vida 2011, 398, Abb. 1, szerint csak az 1., 2., 3., 26., 27., 28. sír volt melléklet nélküli, de az eredeti publikáció (Barkóczi 1968) alapján a 20., 23. és 24 sír is ide tartozik, illetve az 1970-ben feltárt temetkezések közül a 33. és 39. 50 Ebben egy pár nélküli kosaras függő és néhány gyöngyszem volt, amelyeket Pásztor 2011,441. a 6. század negyedik negyedére és a 7. század elejére keltezett. 51 „...um oder ab der Mitte des 6. Jahrhunderts.' (Vida 2011,414). Keltezésükre vonatkozóan lásd a 10. lábjegyzetben írottakat. 52 Eddig senki sem vizsgálta a nemek arányát, ami nyilván azzal kapcsolatos, hogy a vázak többsége nagyon rossz fenntartású volt, némelyikből csak a koponya lenyomata maradt meg. Az eredeti publikációban nincs nem és életkor-meghatározás, csak a 3. és az 5. sírnál szerepel, hogy gyermek (Barkóczi 1968). Lengyel Imre 16 csontmintát kapott meghatározásra, ő ebből hetet férfinek, illetve fiúnak, és kilencet nőnek, illetve leánynak tartott (Lengyel 1971, Tab. 1.). Meghatározásai nem megbízhatóak, hiszen például az általa férfinak meghatározott 4. és 9. sír a mellékletek alapján egyértelműen női sír volt. 18 sír tartalmazott női mellékleteket. Ezekből a vázhossz, illetve a sírgödör mérete alapján heten leányok voltak, tizenegyen nők. A mellékletek alapján 3 sírba temettek férfit (7., 16. és 36. sír). 15 sír melléklet nélküli volt, vagy jellegtelen mellékleteket tartalmazott csak. Fóthi Erzsébet kilenc vázmaradványt vizsgált meg, ezek közül öt volt nő és négy férfi (Fóthi 2011,443-445.). Meghatározása szerint a 21. és 28. melléklet nélküli sírba is nőt temettek. Ezek alapján a 36 sír megoszlása nemek szerint a következő: férfi 14, fiúgyermek 2, nő 13, leánygyermek 7. 53 Müller 2010,242-245. Egy további érv amellett, hogy a korai Keszthely-kul- túra népességének többsége bevándorlóként, - feltehetően 568-at követően került ide - hogy az erődben és környékéről legalább hét részben azonos korú temetőt ismerünk,54 és ezek a közös vonások mellett eltéréseket is mutatnak. A horreum mellett és a déli erődfal előtt megtalálható a kőpakolás, a kosaras függő és a ruhatű, az előbbiben nemesfémből, az utóbbiban főleg bronzból, de itt az előzőtől eltérően eddig még nem került elő egyetlen ókeresztény vonatkozású korong- fibula sem. A délnyugati torony előtt, a faltól távolabb, a Lipp Vilmos által kiásott nagyobb sírcsoport nem ismerte a kőpakolást, de itt volt a bronz mellett arany kosárkás függő, ezüst ruhatű, ókeresztény ábrázolású korongfibula, sőt ami az előbbi két temetőből hiányzik, egy komoly fegyver, egy kétélű hosszú kard is.55 Ettől a temetőtől keletre ugyancsak távolabb az erődtől Csák Árpád is kiásott egy kisebb sírcsoportot. Az idetemet- kezők sem tettek kőpakolást a sírokba, amelyekből a kosárkás függők, a ruhatű és az ókeresztény ábrázolású korongfibula mellett több pont-kör díszítésű ékszer került elő, amelyek a többi temetőből nem ismertek.56 A Pusztaszentegyházi-dűlői temetőben is ismeretlen a kőpakolás, de vannak kosárkás függők, ruhatűk.57 Ezek aránya viszont egészen más mint a horreumi temetőnél. Ott a női és leány sírok 30%-ban volt ruhatű és 45%- ban fibula, a Pusztaszentegyházi-dűlőben viszont a női sírok 42,4%-ban volt ruhatű és csak 12,1 %-ban fibula.58 * * Itt olyan bizánci eredetű tárgyak - aláhajtott lábú fibula, csillag alakú függő, bronzcsat - került elő, ami a többi hasonló korú temetőből hiányzik, akárcsak a germán jellegű tárgyak, mint a sax, a köpűs nyílvessző, a csontfésű és a nagy kerek veretes vascsat (11. ábra 1 -4). Aranytárgyak itt csak a bizonyosan germán „A" sírból kerültek elő. Ehhez a sírhoz hasonlítható gazdagságú a Keszthely-Fenéki úti kicsiny, alig 11 síros temető 54 Müller 2002a, 93-101. 55 Lipp 1886, VI. t. 13; Heinrich-TamAska 2008, 440 szerint ez egy keleti kardtípus és a sírokból mellékletként lószerszám is került elő. Ez Bóna feltételezése, de egy zablatöredék nem tekinthető egy szimbolikus lovas sír bizonyítékának (Bóna 1982/83,118-119). Ez a kétségtelenül avar tárgy, minden bizonnyal a páhoki temetőből származik, a kard pedig lehet germán fegyver is (Müller 2012a, 46-48). 56 Müller 2010,20-32; 2012,54-57. 57 Heinrich-TamAska 2008,438. a teljes anyag ismerete nélkül elképzelhetőnek tartotta, hogy ez a temető nem is sorolható a korai Keszthely- kultúra lelőhelyei közé, de ehhez kétség nem férhet (Müller 2014). 58 Említettük, hogy a Pusztaszentegyházi-dűlőben csak egyetlen sírban volt együtt tű és fibula. Nos, a horreumi temetőben is csak két sírban (5. és 9. sír) került elő mindkét ékszer. 70
