Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Simon László: Római érmék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
tolikus és református gimnázium, a sárospataki kollégium) a kor szokásának megfelelően alapvetően a történeti stúdiumok illusztrálására használták a gyűjteményeikben őrzött régi érméket6 és nem igyekeztek regisztrálni azok előkerülési helyét. Jellemző példa erre a sárospataki református főiskola kollégiuma, amelynek már 1726 körül volt éremtára, ahol a jelen korig közel 2000 római és más antik érme gyűlt össze, többségében az ott tanuló diákok és a kollégiumhoz kötődő lelkészek, tanítók és más adományozók közreműködésével.7 Ennek a gyarapodásnak a zöme kétség kívül a főiskola beiskolázási körzetéből és az itt végzők elhelyezkedési területéről, esetleg birtokairól származhatott, s az is lehet, hogy néhány érmét Rómában járt lelkészek, zarándokok ajándékoztak a gyűjtemény számára.8 Ismert lelőhelyes érme mindössze csak 5 darab akad közöttük, ebből is 3 darab egy dunántúli lelőhelyről,9 2 darab Sárospatakról, illetve Szerencs/Ond lelőhelyről származik. A Herman Ottó Múzeum Éremtárában ma meglévő római (köztársaság és császárkori) érmék száma 1617, ebből 26 darabnak (+ a csereként a Nemzeti Múzeumba került 156 db érmének, közöttük a miskolci denárleletnek) ismerjük előkerülési helyét. Ez az arány azzal magyarázható, hogy az éremtár gyűjteménye elsősorban korábbi magán- és ritkábban iskolai éremgyűjtemények anyagából származik, e kollekciók gyarapítói pedig csak nagyon ritkán jegyezték fel a leletek előkerülésének helyét. A teljességre törekvő adatgyűjtésembe a szakirodalomból kigyűjtött adatok mellé ezek a leletek, valamint az utóbbi évek ásatásainak leletei is bekerültek, hála és köszönet ezért ásató régész 6 Vő. Simon 1984-85; Sólymos 1996,15. Az iskolai értesítőkben legtöbbször csak az érme anyagára történik utalás, annak korára vonatkozóan csak elvétve találunk adatot. Példa erre a miskolci katolikus gimnázium, amelynek „Érem-szertáráról" csak egyetlen esetben jegyezték föl egy 56 db-ból álló érmekollekció „görög-római" származását. Vö.: A Miskolczi Kir. Kath. Főgimnáziumnak az 1912- 1913-ik iskolai évről szóló értesítője. Miskolc, 1913,94. 7 Az iskola évente kiadott jelentései mellett ehhez lásd Ködöböcz 1991, 40. Az érmék történelemtanításban betöltött szerepét jól érzékelteti Csontos József Históriai vonatkozású érmek Hadrianus korából című székfoglaló értekezése, lásd A sáropataki ev. ref. főiskola (akadémia és gymnasium) értesítője az 1895-96. iskolai évről XL (1896) 29-50. A nagyhírű kollégium tudományos gyűjteményében való kutatásban Pocsainé Eperjes Eszter PhD segítette munkámat, amiért itt is köszönetét mondok! 8 Ez utóbbi lehetőségre Mária Lamiová-Schmiedlová (Kassa) hívta fel a figyelmem, amit e helyen is köszönök! 9 Ltsz.: 582, (Nagy)tétény, Herczog József szőlője (1887), Constantinus Coh. VI, 131, 245 helyen leírt kisbronza,: Ltsz.: 608, (Nagy) tétény, pinceásáskor találták 1887-ben, Constantinus 2,62 g súlyú, 18,9 mm átmérőjű kisbronza SARMATA DEVICTA hátoldali körirattal és SIRM verdejeggyel, (Vö. RIC VII, 48); ltsz.: 633, (Nagy)tétény, Crispus (317-326) rézérméje. munkatársaimnak.10 63 lelőhelyről11 (1. ábra) összesen 285 meghatározható római pénz ismeretes B-A-Z megye területéről, ide számítva 2 utánzatot (Mezőkövesd, Sárospatak- Végardó), valamint a nyékládházi avar kori temető egyik sírjában lelt darabokat is. Ha ehhez a számhoz hozzáadjuk az ismeretlen összetételű, de becslések szerint legalább 2500-3000 („két liternyi") dénárból álló megyaszói kincset, valamint az ugyancsak bizonytalan forrásból ismert kb. 130 darabos Szerencs környékéről ismert éremleletet,12 * * továbbá az iskolai (Miskolc, Sárospatak) és különféle magánygyűjteményekbe került ismeretlen darabszámú pénzeket, óvatos becslések szerint is legalább 3500 római érmével kell számolni megyénk területéről. Ha rátekintünk Borsod-Abaúj-Zemplén megye római érméinek lelőhelyeit bemutató térképére, megállapíthatjuk, hogy a lelőhelyek többsége az egykori Borsod megye területére esik. Valószínű azonban, hogy ez a jelenség csak a kutatás területi súlypontjaira nézve releváns, és a Borsod-Miskolci Múzeum, illetve Leszih Andor 20. század első felében más múzeumi területen is jól érzékelhető aktivitását jelzi. Csorna József Abaúj vármegyei lelőhelyeken végzett gyűjtései, a Nemzeti Múzeumnak és a Felső-Magyarországi Múzeumnak küldött római érméi, az elkallódott szerencsi éremlelet és a minden bizonnyal a mikrorégiójából is jelentősen gyarapodó sárospataki kollégium tudományos gyűjteményének római érméi egyértelműen érzékeltetik, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati területén a római érmek jelenleg ismert mennyiségi túlsúlya nem az egykori valóságos képet tükrözi. Jogosan feltételezhető az is, hogy a miskolci múzeumba került, ott ismeretlen lelőhelyűként nyilvántartott római pénzek egy bizonyos része Miskolcról, illetve az egykori Borsod vármegye területéről származik. A Herman Ottó Múzeum numizmatikai leltárkönyvei szerint 233 darab ismeretlen lelőhelyű, nem gyűjtőtől származó római érme került a múzeumba, melyeknek név szerint, de legtöbbször lakóhely nélkül ismerjük ajándékozóját, 10 Adatközléssel segítették munkámat: Csengeti Piroska, Kalli András, Lovász Emese, Miskolczi Melinda, Pusztai Tamás, Szekeres Árpád, Szörényi Gábor András,Tóth Krisztián,Tutkovics Eszter. 11 A hivatkozott térképről hiányoznak az adatgyűjtés lezárása után tudomásomra jutott érmés lelőhelyek: Sajószentpéter, Harmadik vető (Kát. 201-204), Méra (II. Theodosius-solidus), Rásonysápberencs, Szőlő alja (Hadrianus-denár) és Sály-Várhegy (I. Constantin-érme). 12 A szerencsi denárlelet állítólag fémkeresős kutatás során az elmúlt években került elő, a leletről közelebbi adattal nem rendelkezünk (HÓM RA 5556-14). 6
