Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Müller Róbert: A Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi-dűlői temető és a korai Keszthely-kultúra

inkább a törzs mellett kinyújtott karok a jellemzők. A temetkezések ezt követően minden irányba folytatódtak, a szélső sírsorok befejezetlennek tűnnek.

Az avar kori temetők viszonylag jól keltezhető leletei közé tartoznak az övgarnitúrák. Ezeket 14 sírból ismerjük, egy női sír (119) kivételével férfitemetkezésekből, tehát a férfiaknak negyedét (26,5%) övgarnitúrával temették el. A sokrészes övgarnitúrák a 6. század végén, a 7. század elején terjedtek el. A temető közepéről természetesen hiányoznak is.27 6 garnitúra tekinthető teljesnek, 8 hiányosnak. Elterjedésük egyenletesnek mondható, de nemcsak a temető közepén, hanem az ÉNy-i, K-i és DK-i szélén is hiányoznak. A teljes garnitúrák a Ny-i felében, a főnöki sír közelében kerültek elő (5. ábra). Többségük a jól ismert korai préselt „Punkt-Komma", illetve Marinovka típushoz tartozik, de megtalálható a 7. század első felére keltezhető,28 pajzs alakú, gömbsor keretezésű bócsai típus (156B sír), és a 7. század első negyedéből eddig még nem ismert29 félhold alakú veret (104. sír) is. Vannak különös darabok is: például a 157. sírban talált kereszttel díszített övgarnitúra egyetlen párhuzamát Erdélyből (Nojlac, Marosnagylak)30, a 165. sír szögletes, alul keskeny nyúlvánnyal ellátott veretének analógiáját egy regensburgi hamvasztásos sírból31 ismerjük. Ebben a közösségben kedvelt volt a gyöngyök viselete, hisz 33 sírból kerültek elő. Ebből 27 volt a női temetkezés (az összes női sír 84,4%-a) és öt a leány sír. A gyöngyök száma nagyon különböző volt, négy sírból csak egyetlen darab került elő, a leghosszabb gyöngysorok 51 (137. sír), illetve 49 (160 sír) darabból álltak. A nagyon változatos összetételű gyöngysorok többsége csak tág határok között keltezhető, többnyire a 6. század második és a 7. század első felére, de a legfiatalabb gyöngysor a temető déli szélén került elő (176 sír).32

A temetőbe keresztény népesség temetkezett. A főnök sírján kívül33 mindössze egy avar rítus szerint el27 A 6. század végén a germánok között népszerűvé váló háromrészes övgarnitúrák hiányoznak a temetőből, legfeljebb a rablott „A" sír öve tartozhatott ide, bár a klasszikus háromrészes övgarnitúrához nem tartozott szíjvég.

28 Garami993,53-57.

29 Garam 2005,428-429.

30 Rusu (1962, 281. és Fig. 2,17) kora avar kori gepida temetőnek tartotta a lelőhelyet.

31 Losert (2011,479. és Abb. 5,4) 600 körüli vagy 7. század eleji szláv- nak határozta meg a temetőt.

32 A gyöngyök részletes feldolgozása Pásztor 2014.

33 A második generáció vezetője feltehetően még élt 630 táján, így ő

már nem ebben a temetőben nyugszik.

temetett gyermek (150. sír) mellett került csak elő étel-, illetve italmelléklet. Viszont több tárgyon találtunk keresztábrázolást, fibulákon, gyűrűn, övgarnitúrán. Az avarok etnikailag nem voltak jelen ebben a közösségben (mint említettem egyetlen gyermeksír - feltehetően egy beházasodott felnőtt gyermeke - köthető az avarokhoz34). Ezt igazolja például, hogy a Pusztaszent- egyházi-dűlőben nem voltak lovas sírok. Egyetlen íj és egyetlen háromtollú nyílvessző sem volt a mellékletek között. Egyetlen férfisírban sem találtunk függőt. Az avar hatás azon mérhető le, hogy például az avarokkal ellentétben a pusztaszentegyházi közösségben szinte csak a férfiakat temették el vaskéssel; a két, vaskéssel ellátott női sír viszont a temető É-i és D-i szélén került elő, mint ahogy az egyetlen jellegzetes avar csont- bogozót is a temető K-i szélén találtuk meg. Tehát avar szokások, illetve tárgyak csak a temető legfiatalabb temetkezései közt tűntek fel.

A korai Keszthely-kultúrára jellemző női viseleti tárgyak közül kosaras függőket35 14 sírban találtunk (ez az összes sír 12,5%-a, a női temetkezések 42,4%-a). Egy ezüstből készült és egy bronzból préselt, korai sima kosárkán kívül valamennyi bronzból öntött, helyi termék, hat keresztbe gerezdéit, hét pedig hosszában, ez utóbbiak tulajdonképpen az Allach típus változatai (1. ábra 1-4). Érdekes, hogy ezek, két példány kivételével a temető legszélén kerültek elő (6. ábra), tehát kiszorították a használatból a másik típust. A másik jellegzetes viseleti tárgy az áll alatt vagy előtt található ruhavagy fátyoltűk36 14 példányban kerültek elő - tehát ez is a női vázak 42,4%-ában fordult elő -, és egy ezüsttű kivételével valamennyi vasból készült (1. ábra 5). Ezek egyenletes eloszlást mutatnak, csak az ÉNy-i részen hiányoznak, de ott többnyire férfitemetkezéseket találtunk (7. ábra). A korai Keszthely-kultúra harmadik jellegzetessége, a korongfibula nem került elő. Mindössze négy női sírban találtunk fibulát (8. ábra), valamennyit az antik viseleti szokásnak megfelelően, egyesével a mell felső részén, az áll tájékán, de ezek közül

34 A 150. sír a temető széléhez közel található, ez az egyetlen fordított, tehát K-Ny tájolású sír, a halott mellett került elő az egyetlen kerámia, a koporsóra több nyúzott kecske-, illetve juhbőrt tettek. Hasonló rítus fordul elő a gyenesdiási avar temetőben (Müller 2008b) és azavar birodalom Ny-i részén (KissG. 1996).

35 A késő császárkori formákra visszavezethető kosaras függők eredetére és típusba sorolására lásd Vida 2012.

36 A díszítetlen vagy asztragálos díszű darabok is megjelentek már a késő császárkori temetőkben, többnyire a koponya körül, később szinte kizárólag az áll tájékán (Barköczi 1993, 329-331; Bierbrauer 2004,69.).

68