Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Kissé Bendefy Márta_Petkes Zsolt–Türk Attila: Embertani adatközlés: Seregélyes, Tolna-Mözs (avar kor)
A bőrök kémhatását minden egyes töredéken nem vizsgáltuk, mert nem akartuk azok méretét mintavétellel tovább csökkenteni, de néhány törmeléken végzett ellenőrzés alapján elmondható, hogy az a bőrök számára biztonságosnak számító 4-7 közötti pH értékek körül mozgott.19 A történeti bőrök állapotának felmérésére gyakran alkalmazzák a zsugorodási hőmérséklet (Ts) mérését, melynek értéke a fehérje lebomlásával egyre alacsonyabbá válik.20 Ettől a vizsgálattól eltekintettünk, mert régészeti bőrökön alkalmazva megtévesztő eredményeket adhat. A bőrben lévő fémvegyületek (korróziós termékek, a talajból származó sók, stb.) ugyanis olyan kémiai kötéseket létesíthetnek a fehérjeláncok között, melyek csökkentik a zsugorodásra való készséget akkor is, ha a kollagén már erősen lebomlott állapotban van. Készítés-technikai felmérés21 Annak érdekében, hogy a tárgyak készítésének módjáról és minőségéről adatokat gyűjtsünk, felvettük azok méreteit (vágott szélek közötti távolság), megvizsgáltuk anyagukat (bőr színe, szőrszálak esetleges jelenléte a bőrben, állatfaj, cserzés), a rajtuk lévő varrásokat (egyenletesség, öltéslyukak mérete, formája, egymástól való távolságuk, fonalmaradványok, a lenyomatokból kikövetkeztethető öltésfajták) és fém alkatrészek nyomait. A varrásfajták azonosításában történeti és régészeti analógiák is segítségül szolgáltak.22 Veretes öv A bőr derékszíjból és a köréje hurkolódó mellékszíjból kis töredékek maradtak meg. Az állatfajt mikroszkópos vizsgálattal nem lehetett megállapítani, mert a felszínen annak károsodása miatt nem látható a barkamintázat.23 A vastagság és a felület tömöttsége alapján az öv való19 A mintát mikrokémcsőben kevés 7.0 pH-jú desztillált vízben áztattuk 8 órán át. Ezután az ázóvíz pH-ját megmértük Merck finomskálás pH indikátorpapírral. 20 Kovács 2009,96. 21 A készítés-technikai felmérés és kiértékelés során nagy segítséget jelentett A bőrművesség című oktató CD (Torma Et Al 2003). 22 Bakayné Perjés—Kissné Bendefy 2000; BAKAYNÉ Perjés-Kissné Bendefy 2004. 23 A szőrszálak eltávolítása után visszamaradt nyílások mérete és elrendeződése - az úgynevezett barkamintázat - minden állatfajnál különböző, így ismert mintákkal összehasonlítva alkalmas azonosításra. Régészeti leletek esetén nehezíti a felismerést, ha a bőr felülete erőteljesen lebomlott, ha talajmaradványokkal vagy korróziós termékkel szennyezett, illetve ha korábban valamilyen konzerváló anyaggal átitatták a felületét. színűleg nagyobb testű állatból (marha, ló) származik. A mellékszíj ugyan vékonyabb bőrből készült, de ennek felületén sem látszott a kecske vagy juhbőrre jellemző rajzolat, valószínűleg szintén az előbb említett állatfajokhoz köthető, esetleg azok fiatalabb egyedeihez. A bőr színe eltért a növényi cserzésű bőrök esetén megszokott vörösesbarna vagy sötétbarna színtől. Felülete szürkésbarna, keresztmetszete pedig egyértelműen világosabb, enyhén sárgás árnyalatú volt. Ez felvetette a timsós cserzés gyanúját, aminek bizonyítására néhány roston elvégeztük az úgynevezett alizarin-tesz- tet.24 A vizsgálat - melyet több helyről vett mintán is végrehajtottunk - igazolta az alumínium ionok jelenlétét. Itt kell megemlíteni, hogy a szíjnak azokon a töredékein, melyeket korábban műanyag szilárdító anyaggal itattak át, első próbálkozásra nem sikerült a kimutatás. A rostok acetonos áztatását követően azonban hasonlóképpen pozitív reakciót adott a minta, mint a többi darab esetében.25 Az öv megmaradt töredékeinek a szélessége jelenlegi állapotukban 16-17 mm. A mellékszíj szélessége kb. 9 mm, a köré tekert kis rögzítőszíj szélessége 2 mm. Egyik esetben (4/b minta; 10. ábra 1. a-b) az övön egy másik réteg töredéke is megfigyelhető, és három megmaradt öltéslyuk a bennük lévő fonallal, melyek mindkét bőrön áthatolnak. Ez a kétrétegű minta és a szíj szélén futó varrás arra enged következtetni, hogy az övhöz tartozott egy második réteg is, melyet varrással erősítettek hozzá. Ez lehetett bélés vagy egy megerősítő réteg. Elgondolkodtató, hogy az öv szélén futó varrás legtöbb esetben a bőrön lévő veret széle alatt fut (8. ábra 1. a-b). Ha ez eredetileg is így volt, akkor a vereteket csak a két bőr összedolgozása után rögzítették az övön, mert egyébként akadályozták volna a varrást. Ez esetben a veretek felszerelő tüskéi mindkét bőrön áthatoltak, és csak azután hajlították/kalapálták el őket.26 Nem lehet ugyanakkor kizárni azt a lehetőséget sem, hogy a varrások eredetileg a veretek szélén kívül futottak, és a jelen24 Az alizarin-teszt alkalmas a timsóban jelenlévő alumínium ionok kimutatására a bőrben. A teszt azon az elven alapul, hogy ammóni- um-hidroxid oldat jelenlétében az alumínium ionok reakcióba lépnek a nátrium-alizarinszulfonáttal és vörös csapadékot hoznak létre, mely savas közegben is megtartja színét. 25 Pásztázó elektronmikroszkópos röntgensugárzáson alapuló mikroanalízist (SEM EDS) Tóth Lajos Attila végezte el. A mintából K, Al és S volt kimutatható, bizonyítva ezzel az alumínium ionok jelenlétét. 26 Ezt a jelenséget egyrészt a 10. századi karosi III. temető 11. sírjának egyik, a lószerszámzathoz tartozó veretének hátoldalán fennmaradt bőrleleten is megfigyelhetjük (15. ábra 4. a-d), illetve több kelet-európai kora középkori bőrlelet esetében is (15. ábra 1-3). 305
